A járványveszély miatt idén elmaradt a jászberényi Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó, amelynek egyik meghatározó eleme a mézkirálynő-választás. Azért, hogy a méhésztársadalom ne maradjon királynő nélkül, augusztus 20-án rendhagyó módon választottak Mézkirálynőt, aki a pécsi Páprádi Anna Bíborka lett.
Minden évben megrendezik Jászberényben a Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó, melynek keretein belül már 24 éve választanak Mézkirálynőt. A jelentkezők három területen mérettetik meg magukat. A méhészetről, méhészeti termékekről való tudásukat egy írásbeli tesztben, kommunikációs készségeiket a közönség előtti bemutatkozásban, míg marketinges ötleteiket a zsűrivel való elbeszélgetésben mérik fel, melyekre pontot kapva születik meg, hogy ki lesz az év Mézkirálynője és ki a két udvarhölgye. A közönségdíjról pedig a jelenlevő méhészek szavazataikkal döntenek.
Idén a vírushelyzet nem tette lehetővé a hagyományos mézkirálynő választást, ezért a bizottság úgy döntött, hogy felkérik a tavalyi hármast, mézkirálynőnek pedig a tavalyi közönségdíjast választják. Így lett Busi Adriána, és Szemerits Eszter udvarhölgy, a pécsi Páprádi Anna Bíborkát pedig így választották a méhészek Mézkirálynőjüknek.
A Mézkirálynő és az udvarhölgyek egy éven át képviselik a magyar termelői mézet és az egész méhésztársadalmat, mondhatni az ő feladatuk, hogy közelebb vigyék az emberekhez azt az értéket, amit a méhek munkássága hordoz. Ez egy megtisztelő és élménydús feladat, másrészt viszont nagy felelősség is.
Számomra a Mézkirálynőség olyan, mint egy vloggernek a kamerája. Egy olyan eszköz, amivel lehetőségem van kiállni és tenni egy jó ügyért.
– Gyermekkorom óta abba nőttem fel, hogy a méhészeti termékek alapvető részei voltak a mindennapjainknak, a propoliszhoz egyből nyúltunk mikor torokfájásról volt szó, és a méhekről alkotott képünket is inkább a hála és a megóvás járta át, nem pedig a tőlük való tartás. Beleláthattam abba, hogy mennyi munkával kerül az üvegbe a méz, mennyit küzdenek a méhészek azért, hogy megőrizzék a méhcsaládjaikat és értékesíteni tudják a mézeiket – árulta el a Pécs Aktuálnak Bíborka.
Fél kiló mézben 1152 méh 180 ezer lerepült kilométere, és közel 4,5 millió virág meglátogatása van benne.
Magyarország méztermelésben nagyhatalom, s a magyar méznek az országon kívül is híre van, ugyanakkor mézfogyasztásban messze alul maradunk a környező országokhoz képest. Ma a statisztikák szerint egy magyar ember átlagosan 1 kiló mézet fogyaszt el évente, ami rendkívül kevés, így a magyar méz jelentős része exportálásra kerül. Sok országban „javítómézként” is használják a hazánkból kivitt mézet. Ennek ellenére itthon sokan figyelmetlenségből, vagy tudatlanságból nem hazai mézet választanak.
A gyakori tévhitekről elmondja Bíborka, hogy tévesen kering a köztudatban, hogy a méz hizlal, mert nem más, mint kristálycukor.
– A méz 80 százalékban tartalmaz szőlő-és gyümölcscukrot. Mivel a mézet egyszerű cukrok alkotják, így felszívódásuk könnyebb és felhasználásuk is gyorsabb folyamat, megfelelő mennyiség bevitelekor pedig nem raktározódik a zsírsejtekben. Fontos kiemelni, hogy a mértéktartás fontos, de a méz határozottan jobb választás, mint a kristálycukor, hisz a mézből sokszor kevesebb mennyiséggel is hozható az az édesség, amit a cukorral kívánunk elérni, s emellett a mézben található vitaminok és ásványi anyagok fontos építőkövei a szervezetnek – mondja a Mézkirálynő.
