Hosszú évek, sőt évtizedek óta probléma Pécsett a varjak városfoglalása. Főleg Kertvárosban és most már Uránvárosban is igen hangos a károgásuk, széttépik a szemetet és rápiszkítanak az autókra, ezzel megőrjítve az ott lakókat. Kevesen tudják azonban, hogy ezt a faramuci helyzetet az ember idézte elő, a varjúfészek-leveréssel pedig csak tetézi a problémát a város. A varjúfészek ráadásul más élőlényeknek is otthont ad, akik szintén kárt szenvednek a leverés során.
1980-ban Magyarországon 250 ezer, Baranyában 19 ezer pár varjú fészkelt, ami a mai számok többszöröse. A kétezres évek elején kapott észbe az ország, amikor a negyedmilliós varjúállomány a tizedére, Baranyában pedig közel az 5 százalékára csökkent. Ekkor, pontosan 2001-ben lett újra védett a vetési varjú, de ekkor már elindultak azok a visszafordíthatatlan folyamatok, melyek ellehetetlenítették a varjak természetes élőhelyükön való boldogulását.
A legfrissebb adat szerint ma Baranyában 650 pár varjú él
A madarak üldöztetése elsősorban a mérges irtással kezdődött, de nem csak az irtás üldözte be őket a városokba, hanem a vegyszerezett mezőgazdaság miatti a táplálékcsökkenés is. Ma már hiányoznak a varjak számára hasznos rovarfajok, de a fejlett agrotechnikának köszönhetően már a magvakat sem tudják olyan könnyen kiszedni a földből, mint évtizedekkel ezelőtt. Emiatt nem is várható, hogy visszatelepedjenek a természetes élőhelyükre, ráadásul a városi szeméten vígan megélnek ezek a madarak.
Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pécsi irodavezetője szerint érthető lépés a varjak részéről, hogy az „üldöztetés” elől városokba költöztek, ahol egyrészt nem érheti őket olyan kellemetlen incidens mint a mérges irtás, másrészt meg tudnak élni a városi hulladékon.
Persze ez érthető módon nem tetszik az embereknek, hiszen a hangos károgás és a kellemetlen ürülék nem éppen tengerparti hangulatot idéz.
Nem szabad azonban elfelejtenünk Bank szerint, hogy a varjak irtásával más fajoknak is kárt okozunk, például a vörös vércséknek és erdei fülesbaglyoknak. Ezek a madarak ugyanis nem fészeképítő fajok, hanem a varjak fészkeiben költenek, így a fészekleverés miatt az utóbbi években ezek az állatok is eltűntek.
Nem megoldás a fészekleverés, hanem csak tetézi a bajt!
Az emberek számára elégtételt jelenthet az időről időre megszervezett városi fészekleverés, ám ez nem megoldás a pécsi szakember szerint. Mint mondja, korábban a pécsi varjak 5-6 helyen költöttek, a fészekleverésnek köszönhetően viszont ma már 25 helyen költenek. A szétszóródott varjúállomány így már Uránvárosban is megjelent, és a vásártéren is él egy nagyobb, 170 páros kolónia.
– Ez a város, ilyen mentalitással sosem lesz zöld főváros! A környezettudatos életmód szerves része, hogy együtt tudunk élni más élőlényekkel. De az embereket nem csak a varjak zavarják ám, már olyan telefont is kaptunk, hogy éjjel fél 2-kor énekel a feketerigó, és tegyünk valamit – árulta el Bank László.
Tévhit, hogy az ürülék kárt tesz az autó fényezésében
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembere szétoszlatja a félelmeket. Mint mondja, a közhiedelmekkel ellentétben a varjúürülék nem maró hatású, mint a gémféléké, így nem tesz kárt a gépjárművek fényezésében. Attól még összepiszkítja a kertvárosiak autóit, ami dühítő tud lenni, de a festést nem kell féltenünk.
Kialakult egy olyan városlakó embertípus Pécsen, akinek már semmi nem fontos csak a saját kényelme
Bank kiemeli, hogy mindamellett, hogy kollektíven rosszul kezeljük a varjúhelyzetet, a pécsi varjúállomány már minden bizonnyal nem fog növekedni. Ezt azzal magyarázza, hogy a madarak száma elsősorban nem a fészkek számával, hanem a táplálékkal van összefüggésben. Márpedig a városi hulladék nem tud több varjút eltartani – ez az utóbbi évek számaiból is látszik: 2018-ban 610, 2019-ben 620, idén pedig 650 pár varjút számlálunk Pécsen.
