Az ügyész fellebbezése folytán másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a napokban kihirdetett ítéletével a Komlói Járásbíróság 2020. július 1. napján kelt ítéletét megváltoztatta, és – egyebek mellett – L. J. elsőrendű vádlott büntetését súlyosította. A jogerős ítélet szerint L. J. elsőrendű és H. J. másodrendű vádlottak bűnösek 9 rendbeli, bűnszövetségben elkövetett kifosztás bűntettében, melyből 1 rendbeli társtettesként és folytatólagosan elkövetett, 2 rendbeli kísérlet, és amelyből a másodrendű vádlott 8 rendbelit bűnsegédként követett el - olvasható a Pécsi Törvényszék honlapján.
Ezért a bíróság L. J. elsőrendű vádlottat – halmazati büntetésül – 5 év 6 hónap börtönre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra, H. J. másodrendű vádlottat – halmazati büntetésül – 4 év 2 hónap börtönre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte mindkét vádlott vonatkozásában egy-egy korábbi ítélettel jogerősen kiszabott börtönbüntetés végrehajtását. Az elsőrendű vádlott tekintetében 13.000 forintra, a másodrendű vádlott vonatkozásában 5.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Az elsőrendű vádlottat összesen 925.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a sértettek részére, melyből 600.000 forintot a másodrendű vádlottal egyetemlegesen köteles megfizetni.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott férfiak unokatestvérek. A 2016., 2017. években elkövetett bűncselekmények során szerzett tapasztalataik alapján döntöttek az alábbi bűncselekmények elkövetésének módjáról. A bűncselekmények nagy részénél a másodrendű vádlott a gépkocsiban várakozott és az volt a feladata, hogy a vádlott-társát értesítse – mobiltelefon használatával –, ha a bűncselekmény elkövetését bármi megzavarhatja.
A két vádlott megkérték gépkocsival rendelkező ismerősüket, hogy vigye el őket Baranya megye falvaiba, majd útközben az elsőrendű vádlott választotta ki azokat a családi házakat, melyek öregebb épületnek látszottak, ablakaikon régi függöny volt, mert ebből azt feltételezte, hogy ott idős emberek élnek, akiket életkorukból adódó szellemi, fizikai állapotuk miatt lényegesen könnyebb megtéveszteni és tőlük értékeiket elvenni.
A vád tárgyává tett cselekmények kitervelője és végrehajtója minden esetben az elsőrendű vádlott volt, ő ment be a családi házakba, ahol az E.ON alkalmazottjának, villanyszerelőnek, kamerarendszer telepítőjének adta ki magát. Ezzel megtévesztette az idős sértetteket, illetve bizalmat ébresztett bennük, és ennek következtében olyan helyzetbe került, hogy a sértettek készpénzét el tudta venni. Oly módon például, hogy az idős sértetett megkérte, menjen ki a ház elé és ott várja meg, amíg a főnöke megérkezik; vagy kért egy pohár vizet, és amíg a sértett a konyhába ment, kikutatta a készpénzét. Egy esetben az elsőrendű vádlott nem adta ki magát szerelőnek, hanem a másodrendű vádlottal közösen bement egy idős sértett házába, és azt hazudta, hogy felesége kórházba került, nincsen pénze meglátogatni, és pénzt kért azzal, hogy azt hamarosan visszaadja.
Az elsőrendű vádlott a bűncselekmények elkövetésének időpontjában munkaviszonyban nem állt, igen alacsony összegű rokkantsági járadékkal rendelkezett, míg a másodrendű vádlott segédmunkásként szintén kis összegű jövedelemre tett szert. A bűncselekményekből megszerzett pénzből az elsőrendű vádlott minden esetben kisebb összeget átadott a másodrendű vádlottnak, így az elkövetett bűncselekmények révén mindketten rendszeres haszonra tettek szert.
Az ítélet jogerős.
