Címlap Baranya Közel 120 éve...

Közel 120 éves a Bóbita Bábszínház egykori otthona, amit lassan már csak a szentlélek tart egyben

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Bóbita Bábszínház egykori otthonát nem kell bemutatni a pécsieknek. A Mária utcában található, jellegzetes kupolás épületet Pilch Andor tervezte. Az építését a helyiek közadakozásából finanszírozták, mindezt jótékony és nemes cél érdekében. Hogy mi is volt régen a Bóbita egykori épületében, és hogy jelenleg milyen állapotban van? Ennek járt utána a Pécs Aktuál.

A 20. században épült a Pécsi Jótékony Nőegylet számára

A Mária utca jellegzetes épülete előtt, két barokk stílusú polgári ház volt a telken. A századforduló után a neves pécsi építész, Pilch Andor tervei alapján egy új székházat húztak fel. Az egyszintes, sokkupolás, hatalmas bálteremmel (ami egyben színház terem is volt) megáldott épületet a Pécsi Jótékony Nőegylet számára építették.

Egészen 1949-ig volt a Pécsi Jótékony Nőegylet székháza az épület.

A pécsiek támogatásából húzhatták fel

A jellegzetes épület a városi lakóinak köszönhetően született meg. Az építési költségek nagy részét, a híres pécsi pezsgőgyáros, Littke József fedezte.

Az eklektikus stílusú házban konyha is működött. Minden télen közel 500 szegény embernek osztottak ingyen ebédet. A Pécsi Jótékony Nőegylet ezen kívül óvodát is létrehozott és segélyeket is osztott.

Az állam rátette a kezét

Az államosítást követően az ingatlant több ízben is használták. Eleinte tisztiház volt, azután a dr. Doktor Sándor Művelődési Központ költözött be 1952-ben.

A ’60-as években az épület színházterme virágzott – színpadi előadások és táncos mulatságok voltak esténként. Az alagsorban bábszakkör működött, az emeleti szinten klubhelyiséget alakítottak ki.

A Bábszínház miatt átalakul

1961-ben Kós Lajos került a pécsi bábművész társulat élére és megalapította a Bóbita Bábszínházat. A Bóbitában a jövőbeli előadások reményében, egy száz ülőhelyes kamaraszínházat alakítottak ki, amihez egy hatalmas színpad is társult.

Az így elkészült színpad 5 méter széles rivaldájú, 2,5 méter magasságú, 3 méter mélységű volt. A rivalda előtt egyméteres mélységű és magasságú dobogó állt. A nézőtér és a színpad egy szinten volt. A horizont-tűzfalat feketére festette, a hang és fényapparátust eleinte a kitakarásból irányították. A műhely gépesítését egy varrógép és egy enyvfőző rezsó képviselte, sokáig maga Kós volt a bábtervező és a kivitelező is egy személyben. Az alagsori raktárak, műhelyek folyton nedvesedtek, az elektromos berendezések rendszeresen berozsdásodtak

áll a theatre-architecture oldalán.

Az évtized végén újabb átépítések következtek: a nagyterem egyik oldalán irodasort létesítettek, a bábszínház felköltözött az alagsorból a klubhelyiségbe. Azonban a komolyabb átalakításokig 1981-ban történtek, miután a Bóbita Bábszínház hivatásos színházi tagozat lett.

Új akusztikai és színpadtechnikai elemekkel bővültek, az egykori bálterem helyére egy vasvázra épített nézőtér készült. A bábszínház átköltözött a másik oldalon lévő nagyterembe. Ott 206 főt tudott egyszerre leültetni, kamaraterme 100 nézőt tudott fogadni egy időben.

Lassan leépült

Az évek során azonban elkezdett hanyatlani a jellegzetes létesítmény. Voltak rá tervek, hogy az épület kívülről Dévényi Sándor ötletei alapján színes figurákkal és különböző elemekkel díszítik fel – ezzel hirdetve a meséket és a bábművészetet. Azonban erre nem kaptak engedélyt, így maradt az egységes fehér szín.

Lakat alatt a 116 éves épület

Az EKF keretein belül a Bóbita Bábszínház a Zsolnay Negyedbe költözött, Pilch Andor épülete pedig magára maradt.

A vakolat hullik, az épületről darabok esnek le. Az ablakok egy részén rács található, de sok már be van törve. Ki tudja, mi lehet bent?

Jelenleg a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. tulajdonában van a Bóbita egykori épülete, amitől úgy néz ki, hogy a város nagyon szeretne megszabadulni. A kupolás épület műemléki védelem alatt áll.

Az épület jelenlegi állapotáról galériánkban láthat többet:

forrás: theatre-architecture.eu