Egy csaknem 5 méter hosszúságú, bizarr megjelenésű őshüllő csontjaira bukkantak Villányban a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció paleontológusai. Az állat nyaka körülbelül 2 méter hosszú lehetett!
Már nyolc éve kutatnak az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai Villányban, ahol 230 millió éves gerinces élőlények maradványai bújnak meg. A magyar kutatók szisztematikus ásatások révén több olyan kőzetréteget fedeztek fel, ahonnan mára sok ezer maradvány, köztük izolált csontok, koponyák, részleges csontvázak és fogak ezrei kerültek elő.
„A legtöbb maradvány tengeri állatoktól származik, gyakoriak köztük a porcos halak fogai, csontjai, illetve olyan tengeri hüllők csontjai, mint a hosszúnyakú, hegyes fogú ragadozó Notosauriák és a törőfogú, páncélozott Placodontiak”
– mondta Ősi Attila paleontológus, az ELTE docense, a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció vezetője.
Nemrégiben egy Tanystropheus néven ismert őshüllő csontjaira bukkantak ezen a helyszínen a szakemberek, ezek a leletek tovább bővítik ismereteinket a hatalmas élőlény életmódjáról és elterjedéséről.
„A legnagyobb csigolyák méretei alapján a villányi Tanystropheus nyaka elérhette a 2 méteres hosszt, teljes testhossza pedig akár az 5 métert is” –
mutatta be az őshüllő fizikai megjelenését Ősi Attila.
Bár egyelőre még állkapocs- vagy koponyaelemek biztosan ehhez a formához tartozóan nem ismertek, a sok ezer előkerült fog között több olyan lelet van, amelyek – összehasonlítva más európai lelőhelyeken talált fogakkal – a villányi Tanystropheushoz tartozhattak.
A hegyes, kúpos, párhuzamos barázdákkal díszített fogak arra utalnak, hogy
