Címlap Baranya Rohamosan fog...

Rohamosan fogy Baranya megye népessége

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Aggasztó körképet festett a hazai népesség demográfiai jellemzőiről és jövőbeni alakulásáról az MTA hétfői statisztikai és jövőkutatási minikonferenciáján Tóth G. Csaba, a KSH Népességtudományi Intézetének volt főmunkatársa. A 444.hu tudósítása szerint Tóth a kutatótársával, Obádovics Csillával kiszámolták, hogy hányan élnek majd Magyarországon 2050-ben, milyen lesz a korszerkezet és hogyan alakulnak az egyes régiók adatai.

Aggasztó a helyzet

A demográfus szerint statisztikusként kollégájával nem előrejelzést készítettek, hanem különböző forgatókönyvek alapján számításokat végeztek. A szakértők szerint a teljes magyar népesség 1990 és 2019 között hat százalékkal csökkent. A hét magyarországi régióban a következőképpen alakult a népességszám: leggyorsabban Észak-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön fogy a népesség, itt 10-15 százalékos volt a csökkenés. Utána jön az Észak-Alföld és Közép-Dunántúl 5-6 százalékkal, majd Nyugat-Dunántúl 2 százalékos népességfogyással. Közép-Magyarországon (Budapestet a régi modell szerint ide számolták) eközben 30 év után két százalékkal többen élnek.

A kutatók alapmodelljében a népességszám 2050-re 8,5 millióra csökken, ami 2020-hoz képest 13 százalékos csökkenést jelent, több mint kétszeresét az elmúlt 30 évnek. A magas termékenységi forgatókönyv megvalósulása esetén szűk 30 év múlva 8,8 millióan leszünk, a népesség “csak” 10 százalékkal fogy. Migráció nélkül 8,2 millióra csökken a lélekszám, ami 16 százalékos csökkenést jelent.

A szerzőpáros szerint megállíthatatlan és egyre gyorsul a magyar népesség fogyása, az ütemét legfeljebb csak mérsékelni lehet. Ennek alapvetően a korszerkezet az oka: a magyar öreg, régiós összevetésben pedig az egyik legidősebb társadalom, és ez alapvetően határozza meg a következő évtizedekben a népesség alakulását.