Hova tűntek a galambok a pécsi belvárosból?

/
Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A galamb évszázadok óta a nagyvárosi élet része. Van, ahol mára már turista látványosságnak számít, van aki unalmas perceiben eteti és olyan is előfordul, aki repülő patkányként tartja számon. Pécs városa sem kivétel ez alól, volt idő mikor a Széchenyi tér kész galamb kaszárnya volt és a város különböző pontjain is gyakran beléjük botlottunk. Nem beszélve arról a mocsokról, amit maguk után hagynak. Mindezek ellenére mégis úgy tűnik, mintha megtizedelődtek volna a repülő „pestisterjesztő” lények. Utánajártunk, mi is történik jelenleg a pécsi parlagi galambokkal.

Na, de mi is az a parlagi galamb és miért vannak olyan sokan?

A parlagi galamb lényegében a szirti galamb faj háziasításából származik, ezen madár faj elvadult alakja. Mára már az egész Földön elterjedtek. Állandó madarunkká vált a parlagi galamb, hiszen nem vándormadár. Ahol megszületik, ahhoz a helyhez ragaszkodik. Szinte mindenféle magvakat, bogyókat megesznek és ezek mellett a városokban a kommunális hulladék jelenti nekik az egyik fő táplálékforrást.

Ha a káposztás tésztát öntenénk ki eléjük, valószínűleg azt is megennékmondta el Szieberth Mihály, a Mecsek Galamb és Kisállattenyésztő Egyesület elnöke.

A gyors szaporodásuk annak köszönhető, hogy a városokban az épületek esztétikája révén könnyen fészkelnek be bárhova és a klíma miatt átvészelik a teleket is. Természetes ellenségei sem igen találhatóak meg a városokban. A nagyobb testű madarak, mint a sólymok, héják közkedvelt prédájának számítanak, de a levegőben nem igen találkoznak Pécsen velük.

Túlszaporodásuk miatt egyes nagyvárosokban komoly problémákat okoznak tömeges jelenlétükkel és a maguk után hagyott mocsokkal és piszkítással. A galamb szakértő viszont leszögezte, hogy a rémhírekkel ellentétben a galambok jelenleg nem terjesztenek betegségeket. Ugyan maga a galamb tollain lévő „galamb por” bekerülve a tüdőbe okozhat betegségeket, de ő még nem hallott olyanról, hogy a városban valaki emiatt lett volna beteg.

Hatvan éve galambászok, az otthoni galambjaim sem különbek, mint a Széchenyi tériek és betegséget még soha nem kaptam el. Vannak betegségei a galamboknak, de azok emberre nem ragadnak át, illetve nem veszélyesekjegyezte meg a tapasztalt galambtenyésztő.

A galambok maguk elpusztulhatnak betegségekben, de ez sem igazán jellemző. Az állományuk 95 százaléka általában természetes módon pusztul el.

Még sem olyan veszélytelen?

Maga a galamb ugyan nem hordoz olyan betegségeket, amik emberre veszélyesek lennének, viszont a “galamb por” mellett ürüléke már kevésbé veszélytelen. A következő olvasható a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége honlapján:

A vadgalambokról köztudott, hogy olyan betegséget előidéző organizmusokat hordoznak, amelyek bekerülhetnek az emberek szervezetébe, ilyenek például a Salmonella, Listeria és az E.coli. Meglehetősen kicsi annak az esélye, hogy ezeket a betegségeket közvetlenül a madaraktól kapjuk el, bár a kontaktus utáni ételfertőzés vagy a rossz személyi higiénia növeli ennek kockázatát.
Fontosabbak ennél a madarakhoz kapcsolódó légzőszervi betegségek, mint például az Ornithosis, Histoplasmosis, Cryptococcosis és allergiás alveolitis. Az egészséges emberekre, akik elkapják ezeket a betegségeket, gyakran alig vannak hatással. Míg mások esetében, a nagyon fiatalok, nagyon idősek, rendkívül érzékeny emberek, vagy azok, akiknek a gyenge az immunrendszerük ezek a betegségek nagyon súlyosak lehetnek, akár halálosak is. Erre nagyon fontos emlékeznünk, amikor madarakat látunk kórházak, bölcsődék vagy idősek otthona körül.

És akkor most több a galamb vagy kevesebb?

Megkerestük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportjának alelnökét, Bank Lászlót, aki elmondta, hogy országosan érzékelhető a parlagi galambok megfogyatkozása, de nem igen tudják, hogy mi lehet ennek az oka. Ők nem foglalkoznak kistestű és nem védett madárfajokkal, így tovább kellett kutatnunk.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnál próbálkoztunk tovább, ahonnan eljutottunk végül a Biokomig. A kérdéseink végül célba értek és kiderült, tényleg kevesebb a galamb hőn szeretett városunkban.

A parlagi galamb elszaporodása ugyanis régóta szúrta a városvezetés szemét. Mondjuk hogy pontosan hány galamb van a városban, azt senki sem tudja. Még 2017-ben az előző városvezetés hatására – egy önkormányzati megbízásból – a Biokom Nonprofit Kft. szerződést kötött egy alvállalkozóval, hogy kezdjék el a parlagi galambok gyérítését a városban.

Ezek a munkálatok azóta is folyamatosan zajlanak. 2017. június 15-től számítva közel tízezer kevesebb galamb ólálkodik városunkban. Éves lebontásban nézve a következő számokat sikerült produkálnia az alvállalkozónak:

2017 (június 15-től): 836 db
2018: 2050 db
2019: 3323 db
2020: 2611 db

A Biokom hozzátette: „A parlagi galamb nem védett állat, befogása nem engedélyköteles, elszaporodása viszont komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. A vállalkozó az állatokat élvefogó csapdákkal fogja be, amelyből a többi madarat sértetlenül tudja szabadon engedni.”

Megpróbáltuk elérni a titokzatos alvállalkozót, hogy megkérdezzük a gyakorlatban hogyan is néz ki egy galambgyérítés, és hogy mi is lesz a galambok sorsa, de annyit mondtak csupán, hogy nem kívánnak a sajtóval semmilyen formában kommunikálni. Kíváncsiak lettünk volna a válaszaikra, ugyanis Szieberth Mihály szerint kevésbé humánus módon, “etetéssel is” szokták ritkítani őket.

Előző sztori

Péterffy Attila szerint igen, Kővári János szerint nem hívták meg az utcaavatóra – Helyreigazítás

Következő sztori

Politikusok trükkjei I.: a rommá perelés

Legutóbbiak innen: Elmondom