Nóra, Lili

Pécs Aktuál fiók

Jelentkezzen be Pécs Aktuál fiókjába, vagy hozzon lére felhasználói fiókot oldalunkon.

Regisztráció

Pécs Aktuál hírlevél

Iratkozzon fel a Pécs Aktuál hirlevelére. Összegyűjtjük Önnek a legaktuálisabb történéseket, a legérdekesebb közéleti cikkeket és elküldjük e-mail címére.

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Lehet, hogy a jövő egyik kulcsa növekszik épp az Ormánságban?

//

A csicseriborsó történetét egészen pontosan nem lehet megmondani, a szakértők szerint úgy 8000 éve indulhatott útnak Kis- Ázsiából és feltehetőleg innen terjedt tovább leginkább a Földközi-tenger térségébe és természetesen Indiába. Leginkább szubtrópusi vidéken termesztik a csicseriborsót, egyre több helyen kísérleteznek vele, Dél-Amerikától kezdve Európán át egészen Indiáig. Utóbbi országban található a legtöbb csicseriborsó termelő jelenleg a világon, a nagyjából a termény 80%-át a világon ők termesztik. A nagyon kedvező tápértéke és a növény strapabíró természete miatt sokan a jövő egyik élelmiszerének titulálják. Május óta az egyik helyi gazda is kísérletezni kezdett a közkedvelt borsófélével, mi pedig megkérdeztük, hogyan halad vele.

Hirdetés

Reichert Alexander, német állampolgár 1996-ban jött el Kémesre, ahol lényegében mezőgazdász lett belőle. Az állattartástól kezdve a földművelésig nagyon sok mindennel foglalkozik, és előszeretettel kísérletezik új dolgokkal. Alex az a fajta gazda, aki jobb szereti idejének nagy részét inkább a földeken tölteni, mint sem birodalmát egy kis irodából vezényelni.

Egy átlagos hétköznap volt, ugyanolyan munkás nap, mint a többi, Alex és kollégái leültek ebédelni és beszélgetni. Alex egyik munkatársa éppen csicseriborsót evett, elkezdtek róla beszélgetni, hogy mi „fán” terem ez a növény, mik a hasznos dolgai – itt jött az ötlet a vállalkozó szellemű gazdától, hogy bele kéne vágni a csicseriborsó termesztésbe.

Elkezdtek utána járni a dolognak, az interneten rengeteg hasznos dolgot olvastak róla és igyekeztek kideríteni, hogy nem-e tudnának ők is termelni. Egészen a Kaposvári Egyetemig jutottak, ugyanis jó minőségű vetőmagot onnan lehet beszerezni ma Magyarországon, ha az ember belevágna a csicseriborsó termesztésbe.

Nagyon egészséges élelmiszerről beszélünk, mikor a csicseriborsó a téma középpontja, 20% a fehérje és 40% a szénhidrát tartalma, mindezek mellett van benne B1- , B6 vitamin és folsavat is tartalmaz. Ásványi anyagait sem szabad elméltatni, rengeteg cinket, vasat és magnéziumot tartalmaz. A felhasználása pedig nagyon egyszerű, a borsóhoz hasonlóan lehet belőle csinálni, levest, főzeléket, különböző köreteket a pürétől kezdve a salátáig és megpörkölve ropogtatni valónak is kellemes, íze leginkább a dióéhoz hasonló. A csicseriborsóból készült liszt is hasznosítható, vagy adalékként szokták vagy helyettesíteni, a belőle készült pékáru tovább eláll, mindezek mellett a gyógyászati és diabetikus hatását is érdemes megemlíteni.

A termesztése pedig a szubtrópusi övezetekben nagyon is kedvező, a növény nagyon jól bírja a meleget, a hosszan tartó szárazságot és sokkal ellenállóbb a megbetegedésekkel és a kártevőkkel szemben, mint a többi termény. Alex úgy gondolja, hogy jó esélyeik vannak a növény sikeres termesztésére, ők is érzékelik már az éghajlatváltozást, egyre több a hosszan tartó szárazság – tette hozzá a gazda.

Az egyetemtől sikeresen beszerzett vetőmagokat egy közel 4 hektáros földrészen vetették el még május elején, amik szépen ki is keltek sorban. Elég jól sikerült kezdet ez – jegyezte meg a gazda. Az első aratás szeptember közepére számítható.

Alex szeret felkészülni minden eshetőségre, megpróbált felkutatni haza csicseriborsó termelőket, hogy nekik mi a véleményük a borsó termesztéséről. Sikerült is találni egy távoli kollégát az alföldön, aki viszont nem olyan fényes tapasztalatokról számolt be. Náluk az esővel együtt jött a betegség is. Ennek ellenére Alex nem tántorodott el a növény pártjáról, egyrészt tudja, hogy más az alföldi éghajlat, másrészt pedig nagyon pozitívan áll a növény hasznos tulajdonságai miatt.

Jelenleg nagyon ellenálló és egészséges a növény nálunk, ha így megy, tovább egyáltalán nem kell permetezni, ami nem csak az emberi szervezetnek jó, de a környezetünknek is – hiszen ugye nem kerül vegyszer ez által a környezetbe.

Nem csak enni, vetni, de aratni is jó ezt a növényt. A szójával ellentétben nem dől el ez a lágyszárú, nagyjából 20 centiméter magas növény, ami akár 1 méteresre is megnőhet. Ez azért kedvezőbb, mivel könnyebb és gyorsabb aratni, mint például a szóját. Nem kell hozzá különleges technológia, simán lehet kombájnnal is aratni. Egyetlen egy dolog fontos, mikor beérett a csicseriborsó, nagyon gyorsan be kell takarítani, ugyanis ha sok esőt kap a növény, akkor a borsó magja (ezt aratják le lényegében) elkezd kicsírázni, ilyen probléma amúgy a szójánál nem merül fel.

Alex próbált komolyabban utánajárni az európai mibenlétének a borsóval kapcsolatban, annyit tudott meg, hogy Németországban is kísérletezik vele pár bio-gazda és elég pozitívak a tapasztalatok. Megkérdeztük, hogy ha a szeptemberi betakarítás sikeres lesz, elképzelhető-e, hogy a jelenlegi kísérleti méretből, akár még komolyabban is foglalkozhatnak vele itt az Ormánságban, de erre a kérdésre Alex csupán annyit mondott, hogy aratás után visszatérünk rá.

Megosztás itt: facebook
Ajánlom a Facebookon

Hirdetés

Előző sztori

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég

Következő sztori

Jönnek a Tettyés leolvasók!

Legutóbbiak innen: Elmondom

bool(false)