Jön a Dél
Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán Veszprémben néhány nappal ezelőtt.
A miniszter itt említette meg szakmai előadásában, hogy „a Budapest központú területfejlesztési politika mára kimerítette tartalékait. Bár a felzárkózási folyamat a vidéki régiókban elindult, de nem egységes, vannak leszakadó régiók, a területi különbségek nőnek. A növekvő területi különbségeket a területileg érzékeny területfejlesztés hivatott orvosolni” – magyarázta.
Miután a miniszter végig ment a hazai megyéken-régiókon gazdasági szerkezetük szempontjából, kijelentette: „Szegeden és Pécsen a közeljövőben várható komoly beruházás és az 50 ezres lakosságszámú városmaggal rendelkező funkcionális várostérségeknek a jövőben nem csupán a várost, hanem az egész térséget érintő fejlesztéseket kell majd végrehajtaniuk.”
Nagyszabású iparfejlesztés
A Pécs Aktuál az elmúlt napokban számos háttérbeszélgetést bonyolított le olyan szakmai szereplőkkel, akiknek van vagy lehet rálátása a helyi gazdaságfejlesztésre, akár kormányzati szintről nézve is. Ezen beszélgetéseink konklúziója – egyetlen mondatba sűrítve -: ha a kormány célzottan és meglehetősen komplexen nem nyúl a régió – és Pécs – alá, akkor még inkább felgyorsulna a régió gazdasági leszakadása. Forrásaink úgy tudják, hogy nagyjából három éve komoly kormányzati előkészítő munka folyik Pécs és a régió gazdasági újjáalakítására.
– Új, egymásra építő és komplex gazdasági övezet kialakításán dolgoznak Mohács-Pécs-Szigetvár-Kaposvár tengely mentén, amelynek ‘felső csúcsa’ Szekszárdig érhet, az alsó pedig átnyúlik a horvát határon is, a Balkán miatt – magyarázták forrásaink.
Vaskos, összességében több száz oldalnyira rúgó, konkrétumokat is bőven tartalmazó gazdaság- és fejlesztéspolitikai szakmai anyagok készültek a kormányzat számára. Ezek egy részét a PTE speciális szakemberei, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa és más szakemberek készítették, forrásaink szerint az utóbbi időben pedig „már szintetizálták” ezeket a koncepciókat.
„évtizedek óta nem látott iparfejlesztés jön majd a régióba, ennek első jelei a nagyszabású iparterületek kialakítása lesz, amelyek érintik Pécs térségét is”
– közölték forrásaink, akik szerint több száz hektáros ipari parkokra kell gondolni, amelyek nemzetközi, globális piacon aktív multinacionális vállalatok befogadására alkalmasak és több ezer új munkahelyet, valamint milliárdos adóbevételt jelentenek majd az adott városnak.
Arra a kérdésünkre, hogy miért nem kommunikálják ezt legalább politikai szinten – akár helyi politikusokon keresztül -, azt a választ kaptuk, hogy azért, mert ez nem politikai, hanem nemzetgazdasági ügy, és jóval túlmutat egy-egy helyi politikus kompetenciáján és hatáskörén.
Pakolják a puzzle darabjait
Egy ideje Magyarországon politikai kérdés lett abból is, hogy milyen profilú cég ruház, vagy fektet be az országban – Pécsre például a nemzetközi térben egyre közkedveltebb akkumulátorgyártók nem jöhetnek. Adódik tehát a kérdés, hogy milyen cégek azok, amelyek ebben a térségben – akár konkrétan Pécsett – vernének tanyát? Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ez ugyan fontos kérdés, de ennél szerintük sokkal fontosabbak a „hova”, a „hogyan” és a „miért éppen oda” kérdései.
Forrásaink szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egészen pontosan fel tudná sorolni, milyen cégeket terelnek errefelé, vagy milyen cégek érdeklődnek, és milyenekkel vannak előzetes megállapodások. Mivel azonban ez üzleti- és nemzetpolitikai érdekből szenzitív információ (hiszen elképesztően nagy verseny folyik a cégekért európai viszonylatban, az országok és térségek egymás elől happolják el a befektetőket – magyarázták), így meglehetősen kevés esélyt láttak arra, hogy nevesíteni lehessen jelenleg a társaságokat. A szakemberek úgy vélik, az igazán fontos az, hogy olyan gazdasági környezet és infrastruktúra álljon rendelkezésre a térségben, megfelelően képzett munkaerővel, és annak folyamatosan utánpótlási lehetőségeivel, amelyek lehetővé teszik a nagyipar folyamatos, egymásra épülni tudó jelenlétét. Szerintük Pécs és a térség most ott tart, hogy ezt az infrastruktúrát alakítják ki.
„Pakoljuk egymás mellé a puzzle darabjait. Sok minden hiányzott, nehezen indult el a munka, de már kezd kirajzolódni a teljes kép, egyre több mozaik kerül a helyére. Vagyis folyamatosan gyorsulni tudunk majd”
– fogalmazott némileg rejtélyesen egyik forrásunk, aki azt mondta, a következő 6-8 hónapban bárki számára látható jelei is lesznek már ennek a folyamatnak.
