Már csak az a kérdés, hogy mennyit ad majd a kormány; azaz sikerül-e igazolni az önkormányzatnak az igényeket és a matekot? Március végére kiderül, mennyi pénzre számíthat egész pontosan Pécs.
Terebélyes és szerteágazó politikai marketing, illetve politikai kommunikációs termékké nőtte ki magát a kormányellenes táborban a „kormányzati sarcolás” narratívája, vagyis az, hogy a járvány elleni védekezés álcája alatt lényegében az önkormányzatok kivéreztetésére törekszik a kormány. Összehangoltan és kitartóan ismételgeti ezt az összes ellenzéki önkormányzati vezető, a hozzájuk közelálló politikai aktvista-sajtóban pedig majdnem naponta jelenik meg szóról-szóra ugyanaz, csak éppen más nyilatkozza le.
Miközben az ellenzéki önkormányzatok sarcról beszélnek, a kormány közös teherviselésről; és ahogy az lenni szokott, talán középen van valahol az igazság. A kormánynak nem biztos, hogy olyan óriási szüksége lenne az önkormányzatok anyagi hozzájárulására a védekezéshez; az önkormányzatoknak pedig egyszerűbb a kormányzati elvonásra fogni a sikertelenséget és a fejlesztések elmaradását.
Tehát ez egy sajátos win-win helyzet politikai szempontból. A kormánynak ugyanis ez nem feltétlenül egy „rossz vita”, számos – akár ellenzéki – önkormányzat ugyanis képes a válság és a közös hozzájárulás ellenére fejleszteni, ezt pedig példaként tudja lobogtatni a kormány. A szerencsétlenebb városokban, mint például Pécs, ott meg a politikai propaganda teljes eszköztárát bevetik a kormány elleni hangoláshoz, fenntatva ezzel a kampány üzemmódot.
Mi történik valójában?
Azt senki nem vitatja, hogy az önkormányzatoknak szüksége van kompenzációra: elsősorban a járvány negatív gazdasági hatásai miatt, amelyet igen komolyan megéreztek az önkormányzatok; jelentős bevételtől estek és esnek el most is. A kompenzció igényét tehát teljes konszenzus övezi, ebben minden fél egyetért. Ezért is fogalmazott meg közös levelet még január végén a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ), amelyet Szita Károly elnök és Péterffy Attila társelnök is alárt.
Az MJVSZ nemcsak a helyi iparűzési adókiesés teljes kompenzációját kéri, hanem szinte minden területre plusz forrásokat igényelne a kormánytól. A szövetség azt javasolja, hogy az átmeneti likviditási problémák kezelésére, illetve a beruházások megvalósítására hitelt vehessenek fel a települések. Ugyanis 2012-től az önkormányzati hitelfelvétel kormányzati engedélyhez kötött, s bár tavaly felmerült, hogy ezen a járvány miatt lazítana a kabinet, végül visszavonta erre vonatkozó javaslatát – írta korábban a Népszava.
A MJVSZ levelében felveti: a települések akár át is adhatnák állami kezelésbe a sportlétesítményeiket, illetve a háziorvosi ügyeletek működtetését. A szövetség tagjai átmeneti finanszírozási segítséget kérnek a helyi tömegközlekedés működtetéséhez is. A kötelezően vállalt – közétkeztetési, kulturális, szociális és gyermekjóléti – feladatokra, valamint az általános működésre nagyobb összegű normatívát igényelnének.
A megyei jogú városok felvetették: az állammal szembeni, korábbi elszámolásokból adódó visszafizetési kötelezettségeket erre az évre engedje el a kormány. Így például Pécsnek sem kellene törleszteni az idén esedékes résletet a korábbi kormányzati hitel miatt, amelyet a város kapott még Páva Zsolt idején a működési hiány fedezésére.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ígérte meg, hogy az önkormányzatok számíthatnak a kompenzációra, miután bejelentette a helyi iparűzési adó 50 százalékos elengedését 2021-re.
Mennyi kellene Pécsnek?
Negyvenhét hazai várossal – köztük 24 ellenzéki vezetésű önkormányzattal – kell tárgyalnia a kormánynak; a tárgyalások pedig elkezdődtek. Ezeket Gulyás Gergely miniszter vezeti. Vele pénteken találkozott Péterffy Attila is, az MJVSZ polgármestereivel együtt.
Pécs polgármestere szerint összesen 3,7 milliárd forint bevételkieséssel számolnak a „kormányzati veszélyhelyzeti intézkedések” miatt; de jelezte, hogy 5,6 milliárdos kormányzati kompenzációt tartana helyesnek Pécs számára.
A Pécs Aktuál úgy tudja, Gulyás Gergely azt vállalta:
március végéig településenként külön-külön egyeztet az azoknak nyújtandó segítségről annak érdekében, hogy az önkormányzatok működőképessége megmaradjon, a jelentős fejlesztéseket befejezhessék és újakat is tudjanak indítani.
Szita Károly, az MJVSZ elnöke a pénteki találkozó után azt mondta, ez a településektől is fegyelmezettséget, valamint az eddigiekhez képest más jellegű költségvetés összeállítását várja. „Ugyan nem lesz nagy bőség”, de a fontos célok – az emberek egészségének és munkahelyének – megvédése, a működőképesség megőrzése és a fejlesztések megvalósítása – teljesülni fog – hangoztatta. A megbeszélések eredményéről azt mondta, ő maga és több polgármester – reményei szerint köztük a baloldali kollégái is – elégedetten álltak fel a tárgyalóasztaltól.
A pécsi ellenzék szerint nem megoldhatatlan a város működtetése
Lapunk megkérdezte az ellenzéki vezetőket is, ők hogyan látják Pécs helyzetét, illetve mire számítanak. Azt mondták, pontosan meg kellene határozni, hogy mi az, ami valóban a kormányzati védekezés miatt esett ki a költségvetésből, és mi az, amit csak „hasraütésre írtak” bele Pécsen; ez szerintük a tárgyaláson is elő fog kerülni és úgy vélik, ez most nem világos.
Pécs sokat erődött 2014 és 2019 között; a város iparűzési adóbevétele jelentősen – majdnem 3 milliárddal – megnőtt – mondta Kővári János. Ehhez hozzájött még a Modern Városok Program több tízmilliárdos, hazai forrásból megvalósult támogatása, és a különféle fejlesztési pályázatokon való sikeres részvétele is Pécsnek, amelyek miatt közel 200 program, fejlesztés, fejújítás történhetett meg a városban.
Most nem rosszabb a helyzet, még a járvány negatív hatásai ellenére sem Pécsett, mint például 2014-2016 között volt. Ha akkor, olyan anyagi viszonyok között tudott működni és fejlődni a város, akkor ennek most is sikerülnie kell, ha rátermett a városvezetés
– magyarázta a politikus, aki szerint viszont újra kellene gondolni az óriási vezetői fizetéseket és prémiumokat, valamint a különféle tanácsadói pozíciókat és a városi cégeknél a kettős ügyvezetéseket – ezek sok százmilliót visznek el évente a közös kasszából – mondta.
Az ellenzék korábban hat pontban foglalta össze a javaslatait, ezekről itt írtunk bővebben:
