Egy kis Boszniát most is találni Pécsett, a tettyei házak segítenek a keresésben

//
Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Benga, Zidina, Barátus, Puturluk – négy apró városrész, ahol a mai napig egy pici Balkán van elrejtve. Csak keveseknek tűnik fel, hogy ezeket a városrészeket a mai napig különleges bosnyák építészet jellemzi. Megnéztük őket!

Sokáig még magyarul sem nagyon beszéltek a mai Tettye városrészben, ahol a török elől menekülő katolikus bosnyákok 300 évig éltek. A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek ebbe a városrészbe, meghatározva ezáltal annak jövőbeli arculatát és történelmét.

Itt kicsit olyan barangolni, mintha Szarajevóban lennénk

Most már csak néhány családnév és épület emlékeztet a bosnyák lakosságra, de a település szerkezetén ma is felismerhető a balkáni jelleg. A bosnyákok nyelvét már felőrölte az idő asszimilációs folyamata és a kisebbségi helyzetből ráható erő. Ma már csak a korosabb nemzedékek gyermekkori emlékei között szerényen megbújva él egynémelyik.

Első látásra is szembetűnő a szláv építkezési formák alkalmazása,

amelyhez a Tettye és Havihegy környéki táj térszíni formái is hozzájárultak. Jellegzetessége a tömör, zárt, szabálytalan építkezési jelleg.

A balkánias hatású utcácskákban

a házak általában ereszükkel az utca felé épültek,

kerítésfalba vágott utcai ajtóval. A házak utcai falán, ha van is ablak, látszik, hogy utólag vágtak rajta. A hosszú benyúló udvart U-alakban veszi körül a kifelé csupasz tűzfalat mutató befelé néző, zárt épület.

A bosnyákok Pécsre településének pontos idejét homály fedi, mint ahogy eredetükről is keveset tudunk. Itt az 1830-as években is ritka volt, aki magyarul tudott, csak az 1840-es években kezdték jobban szorgalmazni a magyar nyelvet. Az asszimiláció, illetőleg az, hogy magyarul beszéljenek, nehezen ment és igen hosszú ideig tartott.

Később azonban mindjobban kiéleződött a helyzet a horvát nyelvhasználat miatt a klérus és a város között. A harc a város győzelmével végződött 1886. november 24-én, amikor a magyar nyelv kizárólagos használatára vonatkozó püspöki leirat megérkezett a Budai külvárosi plébániára. A bosnyákok ezen annyira megsértődtek, hogy a „vérükből való” papjuktól is elfordultak, pedig Pozsgai plébánost, akit csak „Bocsa” néven emlegettek, nagyon kedvelték.

A Magyar Televízió Pécsi Körzeti stúdiója 1984-ben készített filmet a városrészről, ez sokakat nosztalgiával tölthet el.

Weöres Sándor – Álom a régi Pécsről (részlet)

A film másik részletében a környékről egy bosnyák férfi, Suvák Lajos beszél, leszármazottjai még mindig a Tettye utcában élnek.

Suvák Lajos a Tettyéről

Az élet itt mindig romantikusabb volt, mint egy összkomfortos panelban,

viszont a körülmények nem összehasonlíthatók. Itt van élet, de sokszor viszontagságos – erről 1984-ben Rab Ferenc újságíró beszélt Gombár Jánosnak, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója riporterének.

Az idősebbek által jól ismert újságíró által felvázolt kép még ma is igaz. Bár egyre több az új ház, még jócskán vannak komfort nélküliek. Szerencsére az új épületek egy része még mindig követi a régi formákat, sok épületet eredeti homlokzattal újítanak fel, így talán nem fog eltűnni a Tettye balkáni hangulata.

Forrás: Dr. Kovács András: Adatok a pécsi bosnyákok szokás- és hagyományvilágához.

Előző sztori

Kívül-belül megújult a kölkedi közösségi ház

Következő sztori

Harkány után Siklóson is nyit a fürdő

Pécs Aktuál rádió
PécsFM rádió
I Love Pécs rádió
Rádió 1