Elszálltak az árak az utóbbi egy–két évben Orfűn. De nem csak az ingatlanokat, a nyaralókat illetően – egy–egy stégért is horror összeget kell már fizetni. Így is van rá kereslet.
A közelmúltban megdöbbentő hirdetéseket láttunk a különböző „adok-veszek” típusú oldalakon. Egy orfűi, a Pécsi-tavon lévő stégért például – kapaszkodjatok meg – hétmillió forintot kértek! S még mielőtt magunkhoz tértünk volna a hüledezésből, jött a következő ajánlat: négy és fél misiért árultak egy másikat…
– Valóban elszálltak az árak – mondta a Pécs Aktuálnak Rács Zoltán, az Orfű Pécsi-tó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. – Szerintem sem normális, hogy manapság négy–hét millió forintot kérnek egy stégért, de ez van, a kereslet húzta fel az árakat. Mert vevő az akad: minden héten befut egy–két telefon, amelyben eladó stég után érdeklődnek.
Valamilyen szinten érthető, hogy ennyire az egekbe szöktek az árak, ugyanis
új stéget nem lehet építeni Orfűn,
vagyis csak abból lehet „gazdálkodni”, ami már megvan. Hat–nyolc évvel ezelőtt 300–400 ezer forint még elég volt a vásárláshoz, manapság ennek a tízszeresét kell kínálni. Ráadásul gyakorlatilag nem a stégért kérnek el négymilliót, hanem a helyért: ha valahol eladó egy vasdarab némi pallóval, már azért is mélyen a zsebbe kell nyúlni!
S ha már az orfűi stégeknél tartunk:
örök probléma, hogy a tulajok többsége lezárja őket, így a fürdőzők nem tudják használni.
Bár sokáig tartotta magát az a mendemonda, amit jobbára a pecások terjesztettek, miszerint a stégeket nem szabad lezárni, mostanra azért nagyjából mindenki tisztában van vele, hogy ehhez van joguk. Az viszont nem mindegy, hogy ezt a jogot hogyan érvényesítik!
– A stég tulajdonosa fizeti nekünk a mederhasználati díjat, a saját tulajdonát pedig értelemszerűen igyekszik óvni, védeni. Korábban akadtak olyanok, akik a szögesdrótos megoldástól sem riadtak vissza, ezért a helyi építési szabályzatban kétoldalas dokumentumban határoztuk meg, hogy mit lehet tenni, és mit nem. A leglényegesebb pontok a következők: a kapu nem lehet szélesebb a bejárónál, nem lehet veszélyes, továbbá maximum másfél méter magas lehet.
Rács Zoltán a saját stégén kulturált megoldást választott, kiírta, hogy „Használj nyugodtan, csak tarts tisztán, ha máskor is jönni akarsz!” A nyaralók többsége vette a lapot, de volt olyan, akit irritált a tábla, ezért letörte, egy pecás pedig aksis fúróval belecsavarozta a bottartóit a deszkába…
