XVI. Benedek emeritus pápa az év utolsó napján csendben hazatért. XVI. Benedek nyugalmazott pápa 95 éves korában szombaton 9 óra 34 perckor hunyt el a vatikáni Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) kolostorban. 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje. A korábbi pécsi püspököt Udvardy Györgyöt 2011 áprilisában nevezte ki XVI. Benedek, aki egykori kertésze éppen Pécsen él.
XVI. Benedek halálhírére szinte minden templomban megkondultak a harangok szombat délelőtt
A szombat délben a Szentszék sajtótermében tartott sajtótájékoztatón a szóvivő bejelentette, hogy a temetési szertartás csütörtökön 9.30 órakor kezdődik a Szent Péter téren, „a nyugalmazott pápa kérésének megfelelően az egyszerűség jegyében”.
Joseph Ratzinger szerdán, a délutáni szentmise végén, lakóhelyén, a Mater Ecclesiae kolostorban részesült a betegek kenetében felszentelt laikus nők jelenlétében, akik utolsó éveiben segítségére voltak – közölték.
XVI. Benedek földi maradványait január 2-ától a Szent Péter-bazilikában helyezik el, hogy a hívők végső búcsút vehessenek tőle.
Szombat este 17 órakor Ferenc pápa vezetésével kezdődik a hagyományos év végi Te Deum istentisztelet, mely a hivatalban lévő pápa első nyilvános megjelenése lesz elődje halálának bejelentése óta.
XVI. Benedek a modern kor első egyházfője volt, aki 600 év után először lemondott a pápaságról
Ferenc pápa megválasztását követően a saját magának kijelölt nyugalmazott pápa címmel visszaköltözött a Vatikánba, ahol a Mater Ecclesiae kolostorban élt. Utoljára 2020 júniusában mutatkozott a nyilvánosság előtt.
A korábbbi pécsi püspököt, Udvardy Györgyöt XVI. Benedek pápa nevezte ki pécsi megyéspüspökké 2011 áprilisában.
„Örömmel és készséggel fogadtam XVI. Benedek pápa megtisztelő bizalmát és kinevező bulláját, amelyben az igen nagy múltú, gazdag hitélettel és kulturális hagyománnyal rendelkező Pécsi Egyházmegye élére nevezett ki főpásztornak” – mondta Udvardy György a beiktatása alkalmából a pécsi bazilikában tartott szentmisén.
Pécs máshogy is kapcsolódik Benedek pápához, tavaly irtuk meg, hogy itt él a Vatikán egykori főkertésze Alessandróval Reali, aki 2019-ben költözött Pécsre, hogy együtt legyen családjával és 28 év pápai szolgálat után teljesen új életet kezdjen.
„Benedek pápával barátságosabb kapcsolatom volt, vele együtt ebédeltem és vacsoráztunk is. Voltam vele kirándulni, én voltam a sofőr. Benedek pápát a kérésére – titokban – még kirándulni is elvittem. Csak az egyházi vezető testvére és néhány kísérője tartott velük. Ott minden nyáron egy-két hetet pihent így jutott idő beszélgetni is” – mesélte korábban a Pécs Aktuálnak Sandro, akinek a pápai nyári rezidencián, Castel Gandolfoban alkalma nyílt egy kicsit másképp is megismerkedni a pápákkal.
Joseph Ratzinger bíborost 2005. április 19-én választották 265. pápává, Ő volt a legidősebb, akit 1730 óta pápává választottak.
Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született a németországi Marktl am Innben, a Passaui Egyházmegye területén. Édesapja a csendőrség tisztje volt, régi bajor földműves családból származott. Fiatalságának éveit Traunsteinben töltötte. A II. világháború legutolsó szakaszában a légvédelmi egységekhez hívták be kisegítőnek.
1946-tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a Müncheni Egyetemen és a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán. 1951. június 29-én szentelték pappá és ezután nem sokkal megkezdte tanári tevékenységét.
1951-ben München-Moosachban volt kisegítő lelkipásztor, majd 1951-52-ben München-Bogenhausenben káplán. 1952-től 1954-ig a Freisingi Szemináriumban volt tanár.
1954-től 1957-ig a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán a dogmatikus és a fundamentális teológia docense, majd ugyanitt 1958-59-ben rendkívüli egyetemi tanár. 1959-től 1963-ig a fundamentális teológia egyetemi tanára Bonnban. 1962 és 1965 között a II Vatikáni Zsinat teológiai szakértőjeként, peritusaként tevékenykedett. 1963 és 1966 között a dogmatika és a dogmatörténet professzora a Münsteri Egyetemen, majd ugyanezeket a tárgyakat tanította 1966-tól 1969-ig a Tübingeni Egyetemen és 1969-től 1977-ig a Regensburgi Egyetemen, ahol 1976-77-ben az egyetem rektorhelyettese volt.
VI. Pál pápa 1977. március 25-én münchen-freisingi érsekké és ugyanezen év június 27-én bíborossá nevezte ki. 1981. november 25-én az azóta szentté avatott II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is lett.
1986 és 1992 között a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit is ellátta. 1998. május 21-én a budapesti Szent István Társulat Stephanus-díjjal tüntette ki.
2002-ben választották meg a bíborosi kollégium dékánjává.
2005. április 19-én a bíborosi konklávé Szent II. János Pál pápa utódjául Joseph Ratzingert választotta meg, aki XVI. Benedek néven kezdte meg szolgálatát. Pápai jelmondata: „Cooperatores veritatis”, azaz „Az igazság munkatársai” (3Jn 1,8). Ő a nyolcadik német pápa és a 265. a római katolikus egyházfők sorában.
Pápai hivatala során megjelent három enciklikája: Deus Caritas est (2005), Spe salvi (2007), Caritas in veritate (2009), közel ötven apostoli konstitúciója, négy apostoli buzdítása és számos egyéb írása, közülük kiemelendő a Názáreti Jézusról szóló trilógia. Teológiai köteteinek, tanulmányainak éppoly terjedelmes a listája, mint különböző egyetemektől kapott elismeréseinek, díszdoktori kitüntetéseinek sora. Nem hivatali tekintélye, hanem személyes tekintélye és világos előadásmódja tette, hogy előadásai zsúfolt előadótermek előtt hangzottak el, könyvei pedig nagy példányszámban érdekelték az embereket. Magyar nyelven közel negyven munkája jelent meg.
2013. február 10-én kelt nyilatkozatában korára és fogyatkozó erejére hivatkozva le kívánt mondani a pápai hivatalról. Szándékát a következő nap jelentette be, és az február 28-án lépett hatályba.
