Kevesen tudják, hogy a második Világháború után komoly tervek voltak arra, hogy Mecsek az ország egyik legnagyobb síparadicsomává fejlesszék. Már csak a sípálya van, de volt egyzser egy síugrósánc is, ennek nyomai még mindig láthatók a Kis-réten.
A Misina-tető alatt, a Dömörkapu és a Kis-rét közé tervezték anno a Mecseki síközpontot. Még zajlott a II. Világháború, amikor 1944-ben megkezdődtek a fejlesztések. A korabeli sajtó rendszeresen beszámolt a sípályák építéséről és a mecseki síversenyekről. A sípályától nem messze, a Kis-rét közelében épült 1948-ban a síugró-sánc, ezt 1957-ben kibővítették és felújították, azonban állapota már az 1960-as évek közepére leromlott, így ennek ma csak a romjai láthatóak.
1944
„A közeljövőben megkezdik a mecseki síugrósánc építését. Az építés vezetője a menedékházban fog lakni. Esztergár Lajosnak, a város polgármesterének megértő támogatása tette lehetővé az építést s így az egyesület síszakosztálya nagy fejlődésnek néz elébe, amely egyúttal kitűnő idegenforgalmi jelentőséggel is bír. Természetesen az Országos Síszövetség, az Országos Sportközponttal tetemes anyagi áldozatot hoz.”
1947
„A nagy havazás lehetővé tette, hogy a befejezetlenül maradt kisréti síugrósáncot hóval kiépítve ma délután 3 órai kezdettel megrendezhessék az évad első pécsi síugró versenyét”.
1948
„A pécsi Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) a Magyar Síszövetséggel és a honvédséggel karöltve Pécs városát a magyar síélet egyik centrumává szándékozik kiépíteni. Ennek érdekében óhajtja a szakosztály a lesiklópálya további meghosszabbítását, amivel elérjük azt, hogy az ország leghosszabb lesikló sípályáját (3 km.) -bocsájthatjuk sísportunk rendelkezésére. Még november hó utolsó hetében kezdi meg Pécs város sportszerető vezetősége a síugrósánc építését a kisréti nyiladékban. Ugyanekkor a honvédség a Dömör-kapui közvetlen környékén műlesikló pálya és gyakorlóterep rendezését valósítja meg. A kiépített sípályákon több országos síversenyt óhajtunk lebonyolítani az ország minden egyes vidékét bekapcsolva, és ezzel azt akarjuk elérni, hogy városunk minden rétegével megkedveltessük a sísportot.”
A mecseki síugrósánc és lesikló pálya 16 ezer forintos költséggel épült meg, ez mai áron csaknem 4 millió forintot jelent. A síugrósáncot hét év után kellett felújítani.
1955
„Többezerforintos költséggel és a pécsi sportolók társadalmi munkája segítségével rendbe hozták a mecseki síugrósáncot. A műlesiklópályán pedig bevezetik a villanyvilágítást.„
1958
„A Budapesten nemrég avatott és jól bevált új műanyag ugrósánc után még két hasonlót tervez a Magyar Síszövetség létrehozni Sopronban és Pécsett. Az anyagi szükségletek, ha megteremtődnek, altkor a sízők paradicsomúvá varázsolódik a Kisrét. Az ott építendő műanyagsáncot egész éven át látogatnák a pécsi fiatalok. Soha nem látott fejlődés indulhatna meg ebben az érdekes, nagy bátorságot és ügyességet igénylő sportágban is.„
1962
„A Kisrét fölé érve, a síugrósánc teljes elhanyagoltsága megdöbbentett. Tulajdonképpen már nem Is beszélhetünk síugrósáncról, hiszen a nekifutó pálya faszerkezete részben elkorhadt, részben vandál kezek pusztításának áldozata lett, az ugrás légterét és a kifutás területét pedig erősen benőtték összeszűkítették a fák. Alapos javításra volna szükség — esetleg társadalmi munkában —, hogy ez az értékes sportlétesítmény megint használhatóvá váljék.„
Azóta hatvan év telet el, a síugrósáncot nem építették újjá. Alapjai máig látszanak az erdőben, a betontömbök a burjánzó növényzet között állnak.
Forrás: Hungaricana, Dunántúl, Új Dunántúl, Dunántúli Napló,
