Valószínűleg köpni-nyelni nem tudnánk, ha egyszer csak eltűnne a spórolt pénzünk a bankszámlánkról. Az utóbbi hónapokban nagyon sokan szembesültek ilyen kellemetlenséggel, köztük több pécsi is: a Pécs Aktuálnak egy nő mesélte el, ahogy egy használt cikk internetes eladása több mint másfél millió forintjába „került”.
Egyszerű netes adás-vételnek indult az egész. A pécsi hölgy (aki nem járult hozzá neve megjelentetéséhez) az egyik közkedvelt, apróhirdetésekkel foglalkozó oldalon meghirdetett egy terméket, amire rövid időn belül jelentkezett is egy érdeklődő. És ekkor olyan kálvária kezdődött, amit senkinek sem kívánunk.
– A lényeg az volt, hogy arra kért, folytassuk a kommunikációt e-mailben – mesélte a pórul járt pécsi édesanya. – Nagy hiba volt, hogy belementem. Kaptam tőle ugyanis egy elektronikus levelet, benne egy linkkel, amelyre rákattintottam: itt ki kellett választanom, melyik banknál vagyok. Megtettem. Fél órán belül nem volt pénz a számlámon.
Az adathalász gyakorlatilag az e-mailben küldött vírusnak köszönhetően mindenhez hozzáfért, így átutaltatott magának 1,6 millió forintot. El tudjuk képzelni, milyen érzés lehetett, amikor jött az üzenet a telefonra erről a pénzmozgásról.
– Amikor megláttam az üzenetet, emlékszem, felordítottam, a párom azt sem tudta, mi van. Teljesen lefagytam. Aztán azonnal intézkedtem, letiltottam a kártyámat, töröltem a netbankomat, és kértem, hogy hívják vissza az összeget, de erre már nem volt lehetőség. Hozzáteszem, aznap én voltam a negyedik pécsi bejelentő, mindegyik milliós nagyságrendű akció volt.
Természetesen, amint tehette, személyesen a banknál is jelezte a történteket. Feltette az ilyenkor óhatatlanul megfogalmazódó kérdéseket: hogy fordulhat elő, hogy a kezdeményezése, hozzájárulása nélkül bárki utalást indíthat a netbankján keresztül; ha látják, hogy a megszokott összegeknél jóval nagyobb pénz indítására készül valaki, miért nem jelzi ezt a bank?! Mindhiába. Bár a fiókban nyugtatgatták, harminc napon belül jött az első elutasítás: ő hibázott, hiszen az adatait lopták el, azokkal éltek vissza, ami nem a pénzintézet hibája, így a bank nem is fizeti vissza a pénzét.
– Nem voltam hajlandó ezt elfogadni, továbbmentem, fellebbeztem, panaszt tettem a Magyar Nemzeti Banknál. Nemrég voltam a Pénzügyi Békéltető Testületnél, ahol arra jutottak, hogy az én gondatlanságom miatt történt az egész, tanuljak meg élni ebben a virtuális világban. Mehetnék még pereskedni, de az rengeteg pénzbe kerülne, és nem sok sikerrel kecsegtetnek. Úgyhogy nagyon úgy tűnik, keresztet vethetek a pénzemre. Teljesen naiv voltam, álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyesmi megtörténhet!
Amint fentebb is jeleztük, nem egyedi esetről van szó, úgyhogy aki netes adás-vételt akar lebonyolítani, nagyon figyeljen oda, mert könnyen átverhetik. Sajnos úgy tűnik, a bankok hiába fejlesztenek folyamatosan, az adathalász csalók egy lépéssel mindig előttük járnak.
