Címlap Interjú Kővári a jobb...

Kővári a jobboldal pécsi bukásáról: Felrázó volt a politikai vereség!

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Pécsértnek adott interjút Kővári János, az ÖPE elnöke, aki a város jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól beszélt igen részletesen. Szemle!

Ön szerint milyen gazdasági és politikai következményei lehetnek a városvezetés koalícióján belül kialakult konfliktusnak és kölcsönös üzengetésnek?

Kővári János: Valóban ez történik hónapok óta. A városvezető koalíció bizonyos tagjai megelégelték, hogy Péterffy polgármester és az MSZP-Jobbik duó az önkormányzati cégek vezetésére rokonokat, barátokat nevez ki, s nem a szakmaiság a döntő.

Ez már önmagában is gondokat okoz, mert így nem feltétlen hozzáértő szakemberek vezetik a városi cégeket. Sőt, sokszor ezek a “hűbéresek” átláthatatlan és fegyelmezetlen gazdálkodásba is kezdtek, ami a korrupció melegágya is lehet.

Mindemellett a fizetéseik az elődeiknek a többszöröse lett, ami már önmagában is a cég forrásait és a város tartalékait apasztja.  Nem utolsó sorban a vezetés hatékonyságát is megkérdőjelezi, hogy most két alpolgármester után egy harmadikat is kijelölt Péterffy Attila, aki a többi alpolgármester kompetenciáit keresztezi, akik között így még inkább rivalizálás zajlik.

Mindez rengeteg időt, energiát és pénzt emészt fel, de az egy éve létrehozott Gazdaságfejlesztési Főosztálytól sem láttunk még semmit, pedig ott is legalább 10-15 főt alkalmaznak a város pénzén. Az új városvezetés által gründolt jól fizető kinevezések és még feleslegesebb pozíciók egy év alatt közel 200 millió közpénzt emésztettek fel a semmire. 

A jelenlegi vírushelyzet számtalan előre látható negatív következménnyel járt a város gazdasági életében. Milyen eszközökkel csökkentené egy jobboldali városvezetés a pécsi családok és helyi vállalkozások terheit?

K.J: Pécsett a pandémia több, mint 2 milliárdos iparűzési adó visszaesést okozott. Ez hiányzik a város kasszájából is, de még nagyobb baj, hogy ez a gazdasági visszaesés a pécsiek pénztárcáját is súlyosan érinti.

Ez látszik a kereskedelem és a szolgáltatások visszajelzéseiből is, akik 30-40%-os bevételcsökkenést tapasztaltak, sőt vannak, akik hónapokon át teljes bevételüktől elestek.

A kormány bértámogatással,  járulékkedvezménnyel, iparűzési adókedvezménnyel, beruházási támogatással, kedvezményes hitellel, bérleti díj elengedéssel, ingyenes parkolással és még számos kezdeményezéssel próbált segíteni a vállalkozóknak.

Ezzel szemben a pécsi polgármester mindössze néhány havi bérleti díj kedvezményt adott, s azt sem mindenkinek.

Pedig szerintünk tavaly még a tavasszal ki kellett volna dolgozni egy vészforgatókönyvet az ősszel kezdődő második hullámra is. Nem most kellene kérdőíveket kiküldeni 5 hónappal a második hullám után.

Meglátásunk szerint a vendéglátó és szolgáltató szektort, akik a legnagyobb vesztességet szenvedik el már a nyár folyamán fel kellett volna készíteni. Akár az építményadóból vagy más helyi adóból kedvezményeket biztosítva, akár e-kereskedelmi eszközökkel és marketing eszközökkel a forgalmuk stabilizálva. Mi most el is kezdtünk egy ilyen rendszert felépíteni a vendéglátósokkal, bár nekünk nem sok forrás áll a rendelkezésünkre.

Ez egy olyan rendszer lesz, amely részben a helyi szereplők egymás közötti értékesítési elvén alapul, részben pedig online eszközökkel növeli a fogyasztói kört.

A részleteket hamarosan bemutatjuk. Mint ahogy régóta jelezzük, hogy a lakás korszerűsítések is jelentős munkát adnának pécsieknek. A kormány az idén ebbe is lépett, de a város nem folytatta például a panelprogramunkat sem.

Ezeket a javaslatokat számos alkalommal hallhattuk a sajtóban a jobboldali politikusok részéről, de ezek a javaslatok bekerültek a 2021-es pécsi költségvetési tervbe?

K.J: Nyomát sem látjuk sajnos. Épp ezt kifogásoltuk a minap, hogy csak megszorításokat látunk meg kuncsorgást az állam irányába.

Nem látjuk a városvezetés részéről a gazdaságfejlesztési szándékot, ahogy a helyi vállalkozások tevékenységének ösztönzését, támogatását sem.

A büdzsé ráadásul zavaros is, alultervezett városüzemeltetési cég támogatásokkal,  radikális intézményi megvonásokkal és átláthatatlan alapok létrehozásával van teletűzdelve. Legkevésbé sem a korszerűsítéssel való kiadás csökkenés irányába hatnak vagy a társfinanszírozók bevonására.

Amikor mi vezettük a várost 2010-14 között együtt a FIDESZ-szel, akkor sem volt több bevétel, de kiszerveztünk rengeteg ellátást egyházi és civil fenntartóknak, bevontuk a pécsieket a civileken keresztül számos közterület vagy ingatlan működtetésébe, az állammal is kerestük a közös fenntartás lehetőségét például a kulturális szférában is.

Szóval megosztottuk a terheket és számos pályázattal ösztönöztük a fejlesztéseket, s a gazdaság is csak fejlődött, mert a ciklus végére 50%-al nőtt az iparűzési adó, 6 milliárdról 9 milliárdra(!).

A Mindenki Pécsért Egyesület színeiben lehetőséget kapó független polgármester Önök szerint nem hogy a különböző politikai oldalak közt, de még a saját koalíciójában sem tudott koherens egységet képezni. Mit gondol Péterffy Attila politikai szerepvállalásáról?

K.J: Szerintem a legnagyobb baj, hogy Péterffy Attila nem egy integráló, hanem egy nagyon megosztó személyiség.

Ezt mondják elég hangosan róla a saját koalíciós társai is. Állandóan konfliktusok veszik körük, hol a DK-val és a Momentummal, hol a hivatalban, hol az ellenzékkel, hol civilekkel, hol a kormánnyal vitatkozik. Meglátásom szerint a polgármesteri szerep nem pártvezetői- és még csak nem is vezérigazgatói magatartást kíván, hanem a jó vezetői képesség mellé konszenzusteremtő készségnek is társulnia kell. Ezek közül egyikkel sem rendelkezik igazán a pécsi polgármester.

Sem nem jó vezető, sem nem jó diplomata, s legkevésbé ért az emberek nyelvén. Az emberbarát imázst csak a facebook posztjaiban látjuk, a valóságban sajnos teljesen mást képvisel.

Milyen politikai alternatívát tud nyújtani a jobboldali szövetség a pécsi választóknak, illetve sikerült-e érdemben megújulni a 2019-es önkormányzati választásokat követően?

K.J: Én úgy látom, hogy felrázó volt a politikai vereség. Bár a maihoz képest sokkal aktívabb városfejlesztés folyt 2010-2020 között – több mint 150 milliárdnyi fejlesztés valósult meg – mégis sikerült a most hatalmon lévőknek a pécsiek fejében elhinteni hogy nem történt semmi, no meg hogy csődbe ment a város. Holott ez sem igaz. 2010-ben 40 milliárdos felgyülemlett hiánnyal vette át a várost a szocialistáktól a jobb oldal, plusz évi 5-6 milliárdos hiánnyal. Ezt sikerült a ciklus végére teljesen lefaragni.

Amivel az önkormányzat ma tartozik az államnak, az mindössze 7,5 milliárd és nem 42 milliárd, mint ami a baloldal számlája volt 2010-ben. No de nekünk is van min javítani.

Részben a kommunikációt kellett hatékonyabbá tenni, részben pedig személycserékre is szükség volt. A jövőben is friss erőkre, valamint egy következetes és fenntartható városfejlesztési politikára van szükség. Ebben mi az Összefogás Pécsért Egyesület partnerek vagyunk.

Van programunk, vannak a civil szférában tapasztalt és sikeres embereink és készek vagyunk az együttműködésre a kormánnyal éppúgy, mint a pécsiekkel, az egyetemmel, az egyházakkal, és a helyi gazdasági- és civil szervezetekkel egyaránt.

Ahogy ezt 2010 és 2014 között városvezetésben, majd ellenzékben is bizonyítottuk, legyen szó a civil szféra vagy leszakadó városrészek fejlesztéséről, amit máig országos példaként emlegetnek.

Az ÖPE tagjaiként a helyi városfejlesztésből is kivettük a részünket, de ha kellett, megvédtük a várost a katonai lokátortól ide telepítésétől, az uránbánya újranyitásától vagy épp a deviáns mozgalmaktól menetelésétől (NOPRIDE PÉCS kampány – szerk.).

Hajlandóak-e a jobboldali pártok a város érdekében együttműködni a balliberális városvezetés koalíciójából adott esetben kilépő baloldali pártokkal?

K.J: A választáson késhegyre menő vetélkedés folyik, de azt gondolom, hogy a város működtetésében és fejlesztésében mindig partnerek vagyunk. Számos ügyben jártam közbe az elmúlt években is a magyar kormánynál. Ilyen volt az új Pécsi Vásárcsarnok, az Árpád Fejedelem iskola felújítása, az elektromos buszok beszerzése.

De helyi civil szervezetekkel, közművelődési szervezetekkel, vendéglátósokkal, kereskedőkkel, a kamara tagjaival is rengeteget egyeztettem az utóbbi időben a város érdekében.

Azt hiszem nem rajtunk múlik, hogy mibe vonnak be minket a városvezetők. Bár én azt látom, hogy leginkább az egymás elleni háborúkkal és az urambátyám rendszer működtetésével vannak elfoglalva, no meg a kormánnyal szembeni abszolút improduktív politikai harcokkal. 

Ön szerint mi a legfontosabb célkitűzés Pécs számára 2021-ben?

K.J: Pécsnek most meg kellene kapaszkodnia. Most kell elkészíteni és benyújtani a következő 7-10 év uniós költségvetési ciklusra vonatkozó fejlesztési terveket a kormány felé.

Ebben partnerek vagyunk olyan kész tervekkel, amelyek a már említett célokat szolgálják. Amennyiben ezt elmulasztja a városvezetés, az végzetes lehet. S persze tüzet is kell oltani, elsősorban a helyi gazdaság újjáélesztésével.

Be kell indítani a helyi értékesítési és beszerzési láncokat, lobbizni kell a helyi kkv-k fejlesztéseiért és meg kell tervezni a fenntartható várost.

Ezekre nekünk kész terveink vannak, amelyeket 15 éves pécsi tapasztalatból adódó helyismeret, valamint a korszerű és fenntartható EU-s fejlesztések irányelvek formáltak. Amíg a baloldali városvezetők egymással voltak elfoglalva, mi dolgoztunk Pécs város jövőjéért és ezután is ezt fogjuk tenni, még ha minden javaslatunkat is lesöprik az asztalról!

Pécs többet érdemel!