A PTE virológiai kutatócsoportjának munkatársai Facebook posztban számoltak be a legújabb kutatási eredményekről, többek között a védettségről is. Bár – ahogy fogalmaznak – még mindig sok kérdésre érkezik a „még nem tudjuk” válasz, hiszen egy új világjárványról van szó.
Mivel egy éppen zajló világjárványról van szó, még a szakemberek sem tudják, hogy ha valaki átesett a fertőzésen, pontosan meddig és milyen mértékben számít védettnek. A pécsi virológusok szerint viszont a koronavírusokkal kapcsolatos vonatkozó tudást leginkább a „nátha” koronavírusok, illetve a két másik, komoly fertőzést okozó koronavírus (SARS és MERS) alapján valószínűsíthetjük.
Mint írják, náthavírusok esetében egy éves időtartamnál teljes vagy részleges védettséget is leírtak. SARS és MERS esetében, a betegségen átesett egyének lekövetése 2-3 éves immunitást mutatott. Ennek hossza a SARS esetében összefüggött a betegség súlyosságával is (súlyosabb megbetegedés hosszabb védelmet adott).
A SARS2 esetében tehát jelenleg a legvalószínűbb:
– egyénenként eltérő mértékű és időtartamú immunitás várható
– nem tudjuk, hogy mennyire függ össze a megbetegedés súlyosságával
– legalább hónapokig tartó immunitásról lehet szó, ami akár 1-2 év is lehet
A nyájimmunitásról annyit írtak, hogy erre várni felesleges, ismeretlen időtartamú és mértékű, dinamikájú immunitás esetében erre természetes úton számítani nem lehet. Emiatt erre reális megoldást a vakcina nyújthat.
Nem véletlen, hogy a WHO nem javasolta egyetlen országnak sem a köztudatban csak „járvány elengedése” módszert – ez nem így működik és nem ilyen egyszerű.
Olaszországban jelenleg a legvalószínűbb becslések szerint is maximum néhány százalékos a nyájimmunitási szint (az ismert betegek száma is csak a lakosság maximum 0,2%-a). A tényleges átfertőződésről is megfelelő választ az első kontrollált szero-epidemiológiai vizsgálatok adnak majd.
– Diagnosztikában jártas virológusként állítjuk, nem sok esély van a pár héten belül történő újrafertőződésre. Egyelőre ezek csupán hírként és nem tudományos közleményként jelentek meg, amint lesz ilyen adat itt foglalkozni fogunk vele. Egyelőre maximálisan kizárnánk a rövid időtartamon belüli újrafertőződés lehetőségét. Nagyobb az esélye a vírus pár napon történő újra kimutatásának technikai okokból – fogalmaznak a posztban.
A gyorstesztekkel kapcsolatban kiemelik, hogy az immunválasz (a vírusellenes antitestek megjelenése a vérben) kezdetéről szerencsére jóval többet lehet tudni – ez jelenlegi adatok alapján a tünetek megjelenésétől számított 5-14 napon belül történik. Szerintük ebből kifolyólag az antitestet kimutató gyorstesztek teljesen haszontalanok, ezek akut fertőzés kimutatására alkalmatlanok! Fertőzésen átesett egyének szűrésére pedig korlátozottan, mert érzékenységük igen alacsony (gyártónként eltérő mértékben). A WHO sem ajánlja ezek használatát – írják.
Hangsúlyozzák, hogy a mutációktól nem érdemes rettegni, hiszen nem az influenzához hasonló változékonyságot mutatja a vírus. Így jó eséllyel a vakcina megfelelő időtartamú védelmet nyújt majd.
A napokban megjelent hírekkel és más szakértők felelőtlen kijelentéseivel ellentétben nincsen „többféle” vírus Magyarországon.
„Ez technikai kérdés, ha minden egyes apró genomi változást külön kezelünk, akkor hívhatjuk mindet egyes vírust akár külön vírustörzsnek is. Azonban gyakorlati szempontból jelentős változást a vírus genomjában még senki nem észlelt a világon, olyat pedig amit kísérletesen alá is támasztottak egyáltalán nem! Ennek megvan a maga bizonyítási folyamata, amint ilyen tudományos eredmény születik arról beszámolunk (mi is dolgozunk rajta).” – olvasható a Facebook bejegyzésben.
