Jó néhány pécsi hördült fel tegnap, amikor megírtuk, Mészáros Lőrincék családi cége építheti meg a pécsi belvárosban az MCC látványos központját a Király utcában, a Pécsi Nemzeti Színházzal szemben. A Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el ugyanis a megbízást nettó 8,9 milliárd forintért, hogy a sétáló utcában másfél évtizede rohadó ingatlant újjáépítsék. Nem árt azonban tudni azt is, hogy pécsi szakemberek és művészek keze nyomát viseli majd a központ, és
a pécsiek rendkívül sokat profitálnak ebből. A volt FEK épületének jó része nyitott helyszín lesz: könyvtár, rendezvényterem, kulturális tér. Az épületbe pedig egy csomó pécsi művész által készített elem kerül bele.
– A tehetséggondozás jövendőbeli pécsi központja egy műemléki környezetben lévő helyi védettségű épület. Ennek tükrében kellett hozzáfognunk a tervezéshez – hangsúlyozta Masszi Pál építész, aki korábban a pécsi MCC rendezvényén is élőben beszélt a feladatról.
A Nemzeti Casino felújításának tervező építésze elmondta, művészek bevonásával készítették el a terveket, mert egy épületnek a városi kultúrába is illeszkednie szükséges és a fiatalok identitását is formálja.
Akkoriban Pécs és a hely szelleme – Építészetről szabadon címmel szervezett rendezvényt az MCC pécsi képzési központja. Vendégeik neves szakemberek és művészek voltak, így az érdeklődők releváns információkat kaphattak az építészetet és az alkalmazott művészet illetően. Szó esett a historizáló, klasszikus téralkotástól a modern, naprakész megoldásokig és anyaghasználatig.
Balogh Eleonóra üvegművész kiemelte, nagyon izgalmas egy ilyen térben dolgozni, alkotni, hiszen egy patinás, nagy múlttal rendelkező épületben kell olyan megoldásokat találni, amelyek a mindennapi praktikum mellett méltó művészi vizualitást nyújtanak az oda belépőknek, így bővítve a hely történetét. Rámutatott,
„számomra a tehetséggondozás – amit az MCC képvisel – olyan, mint egy üstökös. Ezt a képet igyekeztem optikai üveg elemekkel megjeleníteni. A tehetségben nincs határ, szabadon szárnyalhat, ugyanakkor az MCC ad egy rendezett struktúrát is ennek, hogy megfelelően kibontakozhasson. Ezt a gondolatot próbálom megfogni.”
Dobány Sándor kerámiaművész a tervek szerint számos alkotással gazdagítaná a belső tereket. Úgy látja, a kerámia olyan eleganciát adhat a térnek, mely méltó egy ilyen történetiséggel rendelkező épülethez.
Ezért kap fontos szerepet az építkezésnél a pécsi és egyben világhírű Zsolnay porcelán.
Kiemelte: az alapformákat és motívumokat nem szeretnénk elvinni egy modern geometrikus irányba. A tér adott, felesleges lenne mindent újrateremteni, hiszen a cél a békebeli hangulat feltámasztása.
A résztvevők egyet értettek abban, hogy a funkcionalitás figyelembevétele mellett fontos, hogy azt a művészi örökséget is tovább kell vinni, melyet elődeinktől kaptunk és az épület megjelenése és belső terei által formáljuk a diákok identitását, kötődését a közösséghez.
