Életének 101. évében, 2020. június 21-én este, csendben távozott el Bálint György, népszerű nevén mindenki Bálint gazdája, a Prima Primissima-díjas kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő.
Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön, egy hagyományos gazdálkodó zsidó családba született, ahol fiatal korától keudve szülei a mezőgazdasági pályára és annak a szeretetére nevelték. 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1944-ben a második világháborúban elhurcolták őt és családját a német koncentrációs táborokba. Bálint György először Mauthausenbe, majd a gunskircheni táborba került. Egyedül ő és egy testvére élte túl a táborok borzalmait, a családja maradéka odaveszett. 1945 nyarán került haza, majd 1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát is szerzett.
Munkássága összetett: írt és szerkesztett agrártankönyveket, dolgozott a Kertészeti Kutatóintézetben, volt főagronómus és főkertész, különböző kertészeti szaklapokat szerkesztett és egyéb újságírói munkái is voltak, illetve köztévés pályafutása mellett a közéletbe is belekóstolt. 1994 és 1998 közöt az SZDSZ színeiben parlamenti képviselő volt.
2009-ben vonult nyugdíjba, rengeteg társadalmi munkát végzett és utolsó napjaiban is odáig volt a természetért. Tavaly egyik nyilatkozatában ezt mondta a közkedvelt gazda: „..a környezet ápolása a legcsodálatosabb foglalkozás, amit egy ember kívánhat magának az életben.” Budapest és Gyöngyös díszpolgára is volt.
Nyugodjon békében!
