Több százmilliós bérleti díj tartozást, összességében pedig a közüzemi tartozásokkal együtt közel kétmilliárdos hátralékot halmoztak már fel Pécsett notórius nem fizetők, akik önkormányzati bérlakásokban élnek. Az önkormányzat tömegesen küldött felszólításokat a napokban az érintett lakások bérlőinek, egy civil szervezet azonban kiakadt és tippeket osztogat arról, hogyan lehet elkerülni a fizetést és mit rontott el az önkormányzat a levelek postázása során. Szerintük nem is lehet valódi megoldás a kilakoltatás.
A Város Mindenkié Pécsi Csoportja és az önkormányzat között nem éppen harmonikusnak tűnik a viszony, erről már írtunk korábban is.
Ez az a civil, jogvédő szervezet, amely igen sok borsot tört az előző, fideszes városvezetés orra alá és sokszor álltak ki – tüntetéstől sem visszariadva – azokban az esetekben, amikor szerintük jogtalanság érte a város legkiszolgálatottabb lakóit, társadalmi csoportjait. Ők voltak azok, akiknek komoly szerepe volt abban is, hogy végül nem lett semmi az úgynevezett Schlauch-programból, amely a város gettóit szántotta volna fel nem éppen finom eszközökkel az előző városvezetés idején – például a Zsolnay Vilmos úton. Nem egyszer a testükkel védték meg ezeket az ingatlanokat és az ott nyomorban élőket.
A szervezet most a sajtóhoz eljuttatott közleményében kifogásolja, hogy az önkormányzat fizetési felszólításokat küldött ki a vélhetően notórius nem fizetőknek, akik tetemes – közüzemi díjakkal együtt közel kétmilliárdos – tartozást halmoztak fel már Pécsett. Az önkormányzat nyolc napos fizetési haladékot adott, részletfizetési engedményt is téve, illetve felhívták a tartozók figyelmét arra is, hogy ha nem rendezik (illetve meg sem próbálják rendezni) a hátralékukat, akkor a bérleti szerződésüket felmondhatják.
A Város Mindenkié civil szervezet szerint azonban számos hibát vétett az önkormányzat, amit a tartozók ki is használhatnak, ha nem akarnak fizetni.
Sima levél tértivevényes helyett halottaknak és befalazott szellemlakásoknak is
„Jóllehet, lehetnek költséghatékonysági megfontolásai a tértivevényes kézbesítés mellőzésének, így azonban a benne szabott határidők nem számonkérhetőek. A postai leveleket ráadásul, az önkormányzat nyilvántartásának hiányosságai miatt, elküldték befalazott lakásokhoz, elhunyt bérlőkhöz is, komolytalanná téve a felszólításokat.
Így marad az időzítésével és tartalmában fenyegetőnek tűnő, ám valójában csak tájékoztató levélnek tekinthető értesítés” – hívja fel a figyelmet a szervezet, amely azt állítja, rengetegen keresték meg őket a tartozók közül.
Az önkormányzat jelenleg 3775 lakást ad ki, melyből 2160 tartozással rendelkező háztartást jegyez, átlag 320.000 Ft elmaradással. Ez 691.200.000 forint tartoztást jelent. A felszólításokat ők kapták. Közülük 1008 önkormányzati lakásnál, főként a korábbi tartozások miatt, már nincs érvényben lévő bérleti szerződés
– állítják a civilek.
Ezrek kerülhetnek utcára Pécsett?
Az, hogy az önkormányzat szerződést bont a bérlővel még nem jelenti automatikusan a kilakoltatási eljárás elindítását. Azt az önkormányzatnak külön kell kezdeményeznie és erről tértivevényes levélben köteles értesíteni a bérlőt – hívja fel a figyelmet a civilszervezet. Azért aggódnak, mert attól tartanak, hogy több ezer embert fog érinteni a kilakoltatás.
– Az önkormányzati bérlakások rendszere jellemzően azokat fogadja, akik a magánbérlakáspiacon alacsonyabb esélyekkel, vagy esélyek nélkül indulnak.
A szociálisan rászoruló, szerződését elvesztett, tartozásokat halmozó (nem csak lakbér, hanem rezsitartozást is) bérlők egy olyan réteget alkotnak, akik otthonuk elvesztése esetén potenciálisan hajléktalanná válhatnak és ezzel tisztában van az önkormányzat is. Ez a veszély az önkormányzati bérlakás rendszeren belül 1008 háztartást fenyeget, de jelenleg küszöbön van annak lehetősége is, hogy ez a szám megduplázódik.
Talán könnyen belátható, hogy esetleges kilakoltatásuk már nem csak számukra, hanem az egész városra nézve járna katasztrofális következményekkel, így ezt a megoldást nem szabad(na) fontolóra venni – közölték.
A civilek azt ajánláják az önkormányzatnak, hogy
- akkor álljanak neki a szociális probléma kezelésének, ha a rendszer átlátható és logikus,
- vizsgálják felül a tartozások jogosságát és valódi számokkal kell dolgozni,
- a cél a kintlévőségek behajtása helyett, azok kezelése kell, hogy legyen,
- Pécsett az elmúlt évekekben megvalósított településrehabilitációs mintaprogramok és a korábbi lakáskísérési program tapasztalatait felhasználva ki kell dolgozni egy új, az egész városra kiterjedő szociális és lakhatási programot és
- bővíteni kell a szociális bérlakás rendszert, mert közel 2000-en várnak szociális bérlakásra.
Ugyanazt csinálják most, mint az előző városvezetés?
A civilek szerint „a pécsi lakásgazdálkodás adatai riasztóak, de nem lehet, nem szabad kilakoltatásokkal megoldani. Pécsett maximális kihasználtsággal működik a szociális ellátórendszer, sem a hajléktalan szállók, sem a családok átmeneti otthonai, gyermekotthonok, nevelőszülők nem tudnának fogadni és elhelyezést biztosítani ekkora számú új kliens számára. Ezért az önkormányzat – immár hagyományosan – a kötelezően kiküldött felszólító leveleken túl nem cselekszik” – közölték.
A szervezet szerint
a kintlevőségek jelentős növekedéséről valójában az önkormányzat tehet,
ugyanis 2012-ben egy átfogó lakbérszabályozás keretében az összes komfort-kategóriában drágították a négyzetméterárakat, melynek hatása már 2013-ban megmutatkozott: duplájára nőtt a lakossági hátralék. A hátralékok folyamatos növekedése mellett 2015-ben már a bevételek csökkenéséről is beszélhetünk, melyre 2016-ban reagálva újra szabályozták a bérleti díjakat, ismét emelve az árakat minden kategóriában. A hatás akkor sem maradt el: abban az évben 30 millióval kevesebb bevételt és 54 millióval több kintlévőséget számolhattak el – mondták.
A Város Mindenkié szerint
a jelenleg forgalomban lévő lakások egynegyede valójában már nem alkalmas emberhez méltó lakhatásra és felújítani sem érdemes, pótlásukról időben kell gondoskodnia az önkormányzatnak.
A szervezet azt írja, hogy továbbra is várják, hogy „végre kinyíljanak az önkormányzat kapui és vége legyen annak a gyakorlatnak, melyet az előző ciklusokban megszokhattunk, hogy a városvezetés, a túlélésre és megúszásra játszva, bezárkózva, szakmaiatlanul és saját szabályait is megkerülve működik, mellőzve az átláthatóságot, a szakmai- és civil szereplők valódi bevonását”.
