Kitört a pánik a kormány fakitermelésre vonatkozó rendelet-módosítása miatt. De kell-e valójában aggódni, vagy csak - politikailag, esetleg tudatlanságból gerjesztett - műbalhéról van szó? Kiderítettük, mire számíthatunk a Mecseken. Podcast Ripszám Istvánnal, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatójával.
A lényeg időszűkében szenvedőknek
Akit nem érdekelnek a részletek, az okok, a miértek és a hogyanok, vagyis a szakember alapos és figyelemreméltó mondandója, amit lentebb teljes egészében meg lehet hallagatni sok érdekes információ mellett, azok kevéért összefoglaljuk röviden a lényeget!
Nem kell aggódni a Mecsekért, 100 éve folyamatosan növekszik, gyarapodik az erdő és meg is marad a következő száz évben nagyjából olyannak, mint amilyen most is. Sőt, ennél nagyobb is lehet.
Aggódni tehát most nem kell a Mecsekért (sem) a kormányrendelet miatt; de érdemes aggódni azért, hogy milyen lesz a klíma és annak hatása hosszabb távon az erdőre, és úgy egyébként a természeti környezetre.
Miről is van szó valójában?
Amióta a kormány módosította a fakivágásra is vonatkozó rendeletet, kitört a pánik: mindenki a fákat akarja megmenteni. De tényleg arról van szó, hogy soha nem látott mértékben elkezdik majd irtani a fákat? A rendelkezésre álló információk szerint nem, nem erről van szó és az erdészetek sem erre készülnek (a Mecseken sem) – erről Ripszám István is beszélt a podcastban.
Az illetékes agrártárca bőszen igyekszik is magyarázni, hogy a kormányrendelet célja az, hogy a háborúval és az európai energiaválsággal összefüggő vészhelyzet esetén – ami még nincs, nem következett be – meggyorsítsa az erdőből fenntartható módon, és alapos ellenőrzés mellett kitermelhető tűzifa piacra jutását.
Vagyis,
ha például olyan helyzet alakulna ki Magyarországon, hogy nem lehetne mondjuk egyáltalán gázzal fűteni, akkor legyen alternatíva, és az emberek ne fagyjanak meg télen, és működjenek az energiatermelő erőművek is.
Ilyen vészhelyzetről azonban egyelőre szerencsére szó sincs.
Az agrártárca magyarázatairól egyébként ebben a cikkben írtunk bővebben kedden:
Erdő azért van a Mecseken, mert csináltak
A Pécs Aktuál podcastjából kiderül, hogy a Mecseken ma azért van erdő, mert az erdészek csináltak. Több száz évig tartott nekik, és a munka ma is tart, és a jövőben is fog.
Ha 150 éve, az 1800-as évek második felében valaki Pécs belvárosából felnézett a Mecsekoldalra, akkor ott nem fákat, hanem kopár sziklát látott.
Hatezer évvel ezelőtt Európa felszínét nagyrészt erdők borították, de mára a kontinens erdeinek több mint a fele eltűnt. A bronzkortól kezdve ugyanis szisztematikusan irtotta az erdőt az ember, ugyanis a fa már akkor, és azóta is nyersanyag – mégpedig nemzetgazdasági nyersanyag. Persze nemcsak emiatt tűntek el az erdők, hanem a klíma is változott, és változik folyamatosan.
Magyarországon a trianoni időkben volt a legkevesebb erdőterület, részben az elcsatolt – erdőben gazdag – orszégrészek miatt, de azért is, mert gazdasági okokból eltüzelték – vagy feldolgozták – az erdők nagy részét.
Tehát még 100 éve is alig volt erdőnk.
Ma már Magyarország látszólag nem áll rosszul: száz év alatt duplájára nőtt az erdőállomány: az 1920-as egymillió hektár helyett mostanra több mint 2 millió hektárt borít erdő. Vagyis a magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát.
300 évnyi erdészet a Mecseken: a franciák is tanulnak a pécsiektől
Kevesen tudják, de a Mecseken több mint 300 éve kezdőtött el intézményesen is az erdőgazdálkodás. A Mecsekerdő Zrt. árpádtetői erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot. Azóta is működnek, vagyis már 305 éve.
Több száz éves „erdőépítési” tudás és tapasztalat halmozódott fel tehát a Mecsekalján, aminek most nagy hasznát veszik a szakemberek.
A klímaváltozás ugyanis igen komoly kihívást jelent, és erre tudatosan készülnek is a pécsi erdészek azért, hogy a következő évszázadokban is legyen a Mecseken erdő
– derült ki Ripszám István mondandójából.
Hogy pontosan mit és hogyan tesznek ezért, erről a vezérigazgató részletesen is beszélt, és még Franciaországból is érkeztek nemrég kollégák, hogy a mecseki módszert tanulmányozhassák. Ott ugyanis több száz hektár erdőt veszítettek el az elmúlt években.
A cél nem a fa, hanem az, hogy legyen erdő
Bár a közvélemény jelentős része ferde szemmel néz a vadászokra és az erdészekre, nem árt tudni, hogy az erdőgazdálkodás célja nem az, hogy legyen fa (nyersanyag), hanem az, hogy legyen erdő. Az erdő ugyanis olyan összetett ökoszisztéma, amely nélkül nagy valószínűséggel emberi civilizáció sem lehetne.
Több mint 300 éve védi, ápolja, gyarapítja, gondozza a Mecseket néhány tucatnyi szakember, akiknek ez nem egy sima munka, hanem hivatás – ez egyértelműen kiderült a beszélgetésből is.
Hogy milyen lesz a Mecsek pár évtized úlva; melyek a legnehezbb kihívások, és azokra milyen válaszokat találtak a szakemberek; fognak-e még túrázni az erdőben unokáink, az kiderül – sok érdekes információ mellett – vágatlan podcastunkból,
amely hamarosan hallható és letölthető a hivatalos és legkedveltebb podcast-felületekről is. Addig is
a teljes adás itt hallgatható meg:
(Borítóképünk eredetije INNEN van / Fotó: Sherad)
