A év első rádióinterjúját adta Orbán Viktor miniszterelnök, amelyben először együttérzését fejezte ki a meggyilkolt rendőr hozzátartozói felé.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a kormányfő úgy vélekedett, a tegnapi esetből is látszik, hogy a rendőri munka veszélyes munka, de mivel igen ritka a tegnap esti, rendőrgyilkossággal végződő, újbudai eset, a rendfenntartók jól végzik a munkájukat.
Beléptünk a veszélyek korába
Nem zárható ki, hogy 2022-re úgy emlékezünk majd vissza, mint arra az évre, amikor beléptünk a veszélyek korába, Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált – folytatta a műsorban a miniszterelnök, aki emlékeztetett: a pandémia után háború jött, amit egy energiaválság követett. A rossz brüsszeli szankciók pedig jelentős inflációt okoztak, eközben ismét nő a migrációs nyomás a határainkon. Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált. Nem megdermedtünk, nem megúszni akartuk, hanem védelmi állásokat építettünk ki – hangsúlyozta a kormányfő, aki kijelentette azt is: a szankciós intézkedéseket meg kellene szüntetni.
Jól működik a rezsivédelmi rendszer
A kormányfő kifejtette: Magyarországon olyan rezsivédelmi rendszert működtetnek, amely havonta mintegy 450 eurót ad minden családnak, ezt máshol „el sem tudják képzelni”, hiszen nagyon sokba kerül. Ahhoz, hogy az ember ki tudjon fizetni ennyi pénzt, azt be kell gyűjteni, ahhoz pedig erősnek kell lenni – magyarázta.
Szerinte attól kell elvenni, akinél az infláció és az energiaár-növekedés profitot eredményezett, tehát az energiacégek extraprofitját el kell venni úgy, hogy meg kell velük értetni, hogy ez egy átmeneti intézkedés, „nekik most ezt vállalniuk kell a közösség érdekében”. Magyarországon ezt meg is értik, de ez az erőpozíció a nyugat-európai kormányok esetében nem áll fenn, ők nem tudják begyűjteni azokat az összegeket, amelyeket az embereknek oda tudnak adni a rezsicsökkentésen keresztül – mutatott rá.
Történelmi csúcson vannak pénzügyi tartalékok
Magyarországnak soha nem voltak akkora pénzügyi tartalékai, mint amit az elmúlt három hónapban a kormány összehozott – mondta.
Orbán Viktor az EU-val kapcsolatban kiemelte: történelmi csúcson vannak az ország pénzügyi tartalékai, ezért „nemhogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, hanem boldogulunk mi nélkülük is”. „Persze velük könnyebben boldogulunk, egyszerűbb lenne, gyorsabban is haladnánk”, de azt gondolni Brüsszelben, hogy nélkülük nem kel föl a Nap, teljes félreértés – fogalmazott. Hozzátette: ők ezzel szembesülnek most. Szerinte ez a „brüsszeli frusztráció” csapódik le az Erasmus-ügyben is.
Erasmus: van ügy vagy nincs ügy?
Orbán Viktor az Erasmus-üggyel kapcsolatban elmondta: a diákok készüljenek ugyanúgy, ahogy eddig, mert semmilyen kárt nem fognak szenvedni. „Magyarország nem hagyja magát”, és „nem fogjuk megengedni”, hogy a diákok a kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy ösztöndíjprogram lesz, „majd a brüsszeliekkel megegyezünk”, ha meg nem, akkor a magyar költségvetés ki fogja fizetni. Ez egy befektetés a nemzeti közösség szempontjából, mert az ösztöndíjjal a diákok okosabbak, felkészültebbek lesznek, és magasabb értékű munkát tudnak végezni, az egész közösség érdekét szolgálva a tanulmányaik után – magyarázta. Hozzáfűzte: a fiatalok tehetségében rejlő erőforrásokról Magyarország nem mond le.
Kitért arra: azok, amiket konkrét kifogásként felhoznak a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban, „butaságok”. Az, hogy politikusok ülnek egy egyetem kuratóriumában, Nyugat-Európában általános gyakorlat – mondta.
A legfontosabb feladat a munkahelyek védelme
A miniszterelnök a 2023-as év legfontosabb feladatai közül az elsőnek a munkahelyek védelmét jelölte meg. A 2022-es és 2023-as év egészét tekintve, a kettőt egy időszaknak könyvelve a bérek Magyarországon reálértéküket tekintve nőni fognak – mondta.
A kormányfő szerint ambiciózus célokat kell kitűzni 2023-ban is, és miközben a válságot is kezelni kell, „a nagy nemzeti céljainkat nem adjuk föl”.
– fogalmazott.
Orbán Viktor fontos célként említette, hogy az infláció mértékét egyszámjegyűre kell leszorítani az év végére és az ország gazdasági teljesítményének növekednie kell 2023-ban is.
(MTI, fotó: Fischer Zoltán)