Balázsovits Lajost választották a nemzet színészének kollégái a néhány hete elhunyt Haumann Péter helyére.
Mint ismert, Haumann Péter halálával tizenegyre csökkent a nemzet színészeinek a száma, ezért szerda délelőtt hagyományosan a Nemzeti Színházban gyűltek össze tanácskozni a nemzet színészei, és Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színművészt, színházi rendezőt és színiigazgatót, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját választották.
Balázsovits Lajos 1946-ban született Nagykanizsán. 1969-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ugyanabban az évben csatlakozott a Madách Színház társulatához. 1974-től a Vígszínház, 1979-től a Mafilm társulatát erősítette. 1982-től 1990-ig ismét a Madách Színház művésze, 1991-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1992-től 2012-ig pedig a budapesti Játékszín igazgatója volt.
Pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Szerepelt Makk Károly Isten és ember előtt, valamint az Egy erkölcsös éjszaka című filmjében, Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában, Sára Sándor Feldobott kő című művében. A kilencvenes évektől színigazgatói ténykedése miatt kevesebb filmszerepet vállalt, Jancsó Miklós filmjeiben azonban szerepelt: Isten hátrafelé megy (1991), Kék Duna keringő (1992), A mohácsi vész (2004) és Ede megevé ebédem (2006).
Emlékezetes alakítást nyújtott az Éjjeli menedékhely (Alajoska), a Béla király (Béla király), Az ördög (János), az Isten, császár, paraszt (Husz János), a Tartuffe (Orgon), A hattyú (Ági Miklós), a Beatrix (Méz Béter), az Örvény (Zsenya), a Halálsakk (Dr. Goldberg), a Tornyot választok (Basirius Izsák), a Gázláng (Mr. Jack Manningham) és az Őrült nők ketrece (Albin) című előadásban.
Ő rendezte a Játékszínben a Jacobowsky és az ezredest, a Furcsa párt, a Black Comedyt, a Szerelem Ó!-t és az Olympiát. 2018-ban visszavonult a színháztól.
1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1987-ben érdemes művésznek választották, 2015 óta pedig örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. 2020-ban Nagykanizsa díszpolgárává választották.
Négyen telefonon szavaztak
A nemzet színészei közül ott volt Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Szacsvay László és Tordy Géza. Csomós Mari, Jordán Tamás, Király Levente és Máthé Erzsi személyesen nem tudott jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba.
A nemzet színésze és a nemzet színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik betöltötték 62. életévüket; negyven évet a színészi pályán vagy legalább húsz évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek. Emellett a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. A címet első ízben 2000-ben adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek.
A nemzet színészei jelenleg: Balázsovits Lajos (2022-től), Máthé Erzsi (2000-től), Király Levente (2006-tól), Bodrogi Gyula (2007-től), Tordy Géza (2008-tól), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Szacsvay László (2015-től), Almási Éva (2016-tól), Csomós Mari (2017-től), Jordán Tamás (2020-tól), Lehoczky Zsuzsa (2021-től). A cím korábbi birtokosa volt Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Haumann Péter, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Lukács Margit, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Avar István, Sztankay István, Gera Zoltán, Bitskey Tibor, Kóti Árpád, Psota Irén, Andorai Péter és Törőcsik Mari.
(Fotó: Zih Zsolt/MTI)
