A sárokiaknak 10 kilométerrel lesz közelebb Mohács, de az alsó-barnyaiaknak is rövidebb lesz az út Villány felé.
Idén folytatódik Magyaroszág és Horvátország közúti összekapcsolása. Uniós alapokból származó társfinanszírozással kezdődik egy 2,2 km hosszú út építése, amely Főherceglakot (Knezevo) és Sárokot köti majd össze. A beruházás értéke 1,1 millió euró. Sárok és a határ közötti út 2016-ban készült el, az út egyelőre a semmibe vezet.
„Száraz időben földúton át lehet menni Főherceglakra, ahonnan már egyenes az út Mohácsig” – mondta lapunknak Sárok polgármetere, Szkalonai Tamás.
A horvát kormány 2023-ig nem támogatta hivatalosan az útépítési projektet. Most az Interreg VI-A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megkezdődik az építkezés.
Sárok és Főherceglak korábban többször bekerült az újságokba, mert közvetlenül a falu mellett húzták meg a magyar-jugoszláv határt. Ez is hozzájárult a falu lakosságának csökkenéséhez és elszegényedéséhez. A trianoni határ sok szenvedést okozott.
1922. január – „A magyarság üldözése, a magyar tisztviselők kilakoltatása és az elszerbesitésre való törekvések a megszállás alatt és azóta sehol sem öltöttek oly nagy mérvet, mint Főherceglakon, a Frigyes főhercegi uradalmi központban. A megszállás keserves évei alatt a főhercegi uradalmi tisztviselőket elbocsátották azon ürügy alatt, hogy még mindig a főherceg érdekeit szolgálják a szerb állam kárára.”
1938. április – „Különös örömmel látjuk a felszabadult Főherceglakot, Albrecht kír. herceg uradalmainak központját. A hatalmas uradalom 80.000 kat .holdja tért vissza a magyar hazába. Sátorhelyről már nagypénteken lementek az uradalom vezetői s minden intézkedést megtettek a munka zavartalan folytatására. A szerb koronauradalmi jelvények a leggyorsabb ütemben lekerültek az épületekről s a vígan lengő magyar zászló mellé mindenüvé felkerült a felírás: Albrecht kir. herceg tulajdona.”
1941. május – „A falu tipikus példája volt a határ által életlehetőségeitől megfosztott falvaknak. A 15 kilométernyire fekvő elcsatolt uradalmi központ, Főherceglak azelőtt minden sároki számára biztos megélhetési lehetőséget nyújtott s országúton könnyen juthattak rajta keresztül Mohácsra. Sárokon lüktető élet volt és minden dolgozó ember boldogult. A trianoni határt azonban éppen az uradalom miatt Sároktól délre és keletre húzták meg és Sárok sarokba szorult. A határ megvonása jellemző volt a kapzsi szerb gondolkozásra. Nem kellett nekik a túlnyomórészt szerb lakosságú Sárok, hanem a közvetlenül mellette húzódó uradalom, amelyből egy szerb királyi uradalom lett. A megszállott Főherceglak felé egy hatalmas fenyőfa sorompó zárta el a közlekedést. Azon túl Főherceglakig a szerbek felszedték az országút köveit. A sorompó közelében épült magyar részről az őrkunyhó, túlnan pedig a drótakadállyal övezett betonerőd. Tanítványaimmal gyakran kisétáltam e helyre. A nebulók szívesen hintáztak a vastag sorompón s elmenés előtt sorba állva mindannyiszor elmondtuk a magyar „Hiszekegy“-et. Nem egyszer 2—3 szólamú népdalokból és hazafias dalokból valóságos magyar hangversenyt rendeztünk a szerbek szeme láttára és füle hallatára.„
Ez is érdekes lehet
Gázvezeték-rekonstrukciós munkálatok kezdődnek az Athinay úton.
Így emlékeztek pécsi fiatalok a trianoni békediktátumra.
A belvárosban.
Ismét megnyitották az érintett szakaszt a járműforgalom előtt.
Törekedjünk a biztonságos közlekedésre és a szabályos parkolásra!
