A Havas Boldogasszony templomban eddig egy temetői orgona működött, ami nem felelt meg az esküvők és ünnepi szertartások kívánalmainak. A templom eddigi orgonája a pécsi orgonagyáros Angster József és fia műhelyéből került ki 1913-ban.
A pécsi Havas Boldogasszony-templom 325 éve magasodik a város fölé. Hófehér falaival, piros toronysisakjával elválaszthatatlanul hozzátartozik Pécs látképéhez, s ma is aktuális üzenetet hordoz: az őszinte elhatározás és összefogás erejét hirdeti ugyanis e szent hely, amely a templom megépülését is lehetővé tette.
Pécs 1543 és 1686 között a török hódoltság uralma alatt állt. A felszabadító háborút követően a városban és környékén a pestis több alkalommal is felütötte a fejét. Ekkor Pécs istenfélő polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, hogy amennyiben a ragály elmúlik, úgy a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon – amelyet a köznyelv Kakasdombnak nevezett – Havas Boldogasszony tiszteletére hálából kápolnát emelnek, magukat az ő oltalmába ajánlják, emlékezve a régi Rómában egykoron történt csodás járványelűzésre.
A pécsi polgárok megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, a Kakasdomb meredek lejtőjén hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával. A parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott templom 1697-re készült el.
