Kunovszki János a mohácsi busójárás egyik nagy alakja. A 66 éves maszkfaragó közel 56 éve foglalkozik álarcok készítésével, de felmenői között szinte mindenki elsajátította a famegmunkálás csínját-bínját. Ahogy sok mohácsi családban, úgy náluk is apáról fiúra száll ez a hagyomány.
– Édesapám, idősebb Kunovszki János számított a legidősebb maszkfaragónak Mohács városában a maga több évtizedes tapasztalatával. Rengeteg díjjal és elismeréssel jutalmazták, többek között életműdíjat és nívódíjat is kapott – mesélte az ifjabb maszkfaragó.
János tízévesen készítette első maszkját, 12 évesen pedig már a Janus Pannonius Múzeumban állították ki alkotásait
– Az akkori Néprajzi Osztály vezetője, Mándoki László ösztönözött arra, hogy ne hagyjam abba a maszkfaragást – mondta Kunovszki János, aki fiatal felnőttként még busóként, ma már csak maszkfaragóként része a télűzésnek.
Minden szabadidejét a műhelyében tölti,
Novembertől FEBRUÁRIG 20-25 maszkot készít el
– Több délutánt töltök azzal, hogy az álarc vonásait kifaragjam. Mivel mindent kézzel készítek, így szóba sem jöhet a nagy mennyiség. Az egyedi és minőségi maszk számomra fontosabb – tette hozzá a mohácsi férfi.
Nálam nem haragos a maszk, vidámságot tükröz
A busómaszk természetes anyagból készül: fa, bőr, szőrme, szarv és disznóvér felhasználásával
– Novemberben, a disznóvágás időszakában szoktam felkenni az állat vérét a maszkokra, amikor még friss – mesélte a részleteket.
A legrégebbi maszkok már nem lelhetők fel, de egy-két régiséget még lehet találni Mohácson, a Kanizsai Dorottya Múzeumban, illetve a pécsi és a budapesti Néprajzi Múzeumban is.
a világ több országában is fellelhetőek a maszkjaim
– mesélte Kunovszki.
János olyan címeket tudhat magáénak, mint a Magyar Kézműves Remek elismerés, népi iparművész.
