Címlap Kultúra Izgalmasabbak...

Izgalmasabbak lettek a pécsi világörökségi helyszínek

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A 21. századi magyarok az ókorban itt élő keresztény népeket is eleiknek tekintik, mert a hit összeköti őket - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán Pécsen.

Vincze Máté a világörökség részét képező pécsi ókeresztény síremlékeket érintő, csaknem egymilliárd forintos európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztési program záróeseményén azt mondta: kivételesen sikeres és eredményes beruházás valósult meg a pécsi ókori sírépítmények környezetében. Közölte: a fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók a nemcsak 4. századi tárgyi emlékeket vehetik szemügyre, de a római kori Pécsről is élményeket szerezhetnek a mai kor legmodernebb eszközeinek segítségével, bepillantást nyerhetnek a kereszténység korai szakaszába.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a honfoglalás előtti időkben a Kárpát-medencében, így az ókori Pécsen élő korai keresztényeket is „eleinknek tekintjük”, akik „hitüket életük árán is őrizték”, s akikkel a kereszténység a „21. századi magyarokat is összeköti” – fogalmazott.

Elmondta: A pécsi régészek több évtizedes munkájának köszönhetően kijelenthető, hogy Pécs az európai keresztény kultúra egyik bölcsője volt. Ez az örökségül kapott tárgyi emlékekkel és az általuk közvetített szellemi értékekkel való a legmagasabb szintű felelősségvállalásra kötelez – fűzte hozzá.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kora keresztények nemcsak lenyűgöző épületeiket, műveiket és kultúrájukat hagyták örökül, hanem annak az üzenetét is, hogy a „hit és a hagyományok megtartása fontos” és a jövő záloga.

Pécs, 2023. november 29. A pécsi Cella Septichora Látogatóközpont kiállítása a világörökség részét képezõ pécsi ókeresztény síremlékeket érintõ, csaknem egymilliárd forintos európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztési program záróeseményének napján, 2023. november 29-én. MTI/Vasvári Tamás

Hoppál Péter (Fidesz), Pécs országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a pécsi ókeresztény emlékek a zsidó-keresztény kultúrkör lenyomatai és az európaiság egyik lényegét jelképezik. A képviselő szerint napjainkban különösen fontos ezt kiemelni, hiszen „úgy tűnik, hogy a 21. század az amnézia százada lesz”, amikor „Európa elfelejti önnön saját identitásképző értékeit és megpróbálja ezt zárójelbe tenni vagy negligálni” – fogalmazott.

Pécs, 2023. november 29. Hoppál Péter, a térség fideszes országgyûlési képviselõje beszédet mond a világörökség részét képezõ pécsi ókeresztény síremlékeket érintõ, csaknem egymilliárd forintos európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztési program záróeseményén a pécsi Cella Septichora Látogatóközpontban 2023. november 29-én. MTI/Vasvári Tamás

Fel kell mutatni a világnak, hogy a keresztény kultúra nemcsak tárgyi emlékek sora, hanem valóság, amiben „benne vagyunk és általa vagyunk”, ennek feladását pedig káros hatásként kell felismerni – vélekedett a képviselő. Péterffy Attila (Pécs Jövője), a baranyai vármegyeszékhely ellenzéki polgármestere közölte: a beruházásokra a megváltozó látogatói igények és a világörökségi helyszínek bemutatását szolgáló épületek elavultsága indokolta. Reményét fejezte ki, hogy a beruházásoknak köszönhetően a korábbiaknál is több érdeklődő tekinti meg a pécsi ókeresztény emlékeket.

Pécs, 2023. november 29. Péterffy Attila polgármester beszédet mond a világörökség részét képezõ pécsi ókeresztény síremlékeket érintõ, csaknem egymilliárd forintos európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztési program záróeseményén a pécsi Cella Septichora Látogatóközpontban 2023. november 29-én. MTI/Vasvári Tamás

Felföldi László pécsi megyéspüspök úgy vélekedett: a pécsi világörökségi helyszín egy lecke, amely megmutatja, hogy minden egyes emberre értékként, kincsként kell tekinteni, ennek felismerését pedig segítik az ókeresztény emlékek is.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán még a korábbi, fideszes városvezetés által elnyert, csaknem 900 millió forintos támogatással megvalósuló projekt során három helyszínen végeztek fejlesztéseket. A beruházások részeként új, modern fogadóépületet emeltek a pécsi székesegyháztól délre, a Szent István tér sarkán elhelyezkedő római kori Ókeresztény Mauzóleum fölé, a könnyebb megközelíthetőség érdekében tereprendezést hajtottak végre és modernizálták a műemlék gépészetét. A fejlesztés keretében a szintén a bazilika közelében található Cella Septichora - azaz a járófelszínen üvegtetővel fedett hétkaréjos temetkezési épület - teljes gépészetét, szigetelését is megújították, míg a pécsi Apáca utca 8. szám alatti örökségvédelmi építmény védelmét is elvégezték a forrásból.
Pécs római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a római birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét.

(MTI, fotó: Vasvári Tamás)