Te adakoznál a közjó érdekében milliókat? 1905-ben ez nem volt kérdés, aki tehetős volt, nem sokat gondolkodott, ha a szegényeken kellett segíteni. Így épült fel a Pécsi Jótékony Nőegylet háza. Vajon ma is összejönne?
180 millió forintot költ el most a pécsi önkormányzat az egykori Bóbita bábszínház épületének „dúcolására”, de inkább fel kellene újítani – mondja az ÖPE vezetője – írtuk meg. Kővári János szerint van rá pénz, és meg is lehet szerezni. A részleteket ebben a cikkben mutattuk meg:
Arra voltunk kíváncsiak, mi az épület története, és igen tanulságos történetre bukkantunk.
„A pécsi jótékony nőegylet új háza. A Mária- és Mór-utcza sarkán nagy munkássággal épül a pécsi jótékony nőegyletúj háza, mely igazán szép és céltudatosan berendezett épületnek ígérkezik. Pilch Andor építész terve szerint már kibontakozik a belső épület is és a falakat már fölemelték belül is, míg külsőleg elkészült már a csinos kupola, melyet bádoggal fedtek. Az épület nagy terme, ahol a teauzsonnákat fogják rendezni és melyet táncz mulatságokra, lakodalmakra fognak átengedni, legnagyobb terme lesz Pécs városának. Jól gondoskodnak jó asszonyaink szegényeinkről és ezt a közönség méltatta a múltban és méltatni fogja a jövőben is.”
A szociáldemokrata politikusok 118 éve is megkapták a magukét, Magenheim József apátplébános házavató beszédében így jellemezte őket:
„A szeretet minden nehézséget legyőz, minden ellentétet képes kiegyenlíteni. Hisz vajon mi az oka annak, hogy az u. n. nemzetközi szociáldemokratákkal szemben minden, az ellentétek kiegyenlítésére irányuló törekvés hajótörést szenvedett? Nem más, mint az, hogy ők nem ismerik a más társadalmi osztálybeliek iránt való szeretetet és mértéktelen önzésvezeti őket cselekedeteikben, ők csak önmagukat szeretik aminek következménye, hogy önmaguknak jogokat követelnek, mások jogait azonban nem tisztelik; önmaguknak előnyöket csikarnak ki, de azzal nem törődnek, hogy ez mások tönkrejutásával, romlásával jár-e. Vajon miért igyekeznek a szociálista vezérek a hálójukba jutott szerencsétlenek szivéből legelőször is a hitet, a vallást kitépni? Azért mivel tudják, ahol vallásosság él a szívben, ott él a felebaráti szeretet is.”
Perisz Ármin izraelita főrabbi isten áldását kérte a házra
„Ez a mostani házfelavatás a humanizmus győzedelmét hirdeti. Amint ez új otthonban kő, kőbe kapcsolódik és tartja egybe a házat, úgy kapcsolja egybe az ideális szeretet a társadalom egyes osztályait. Ez a humanizmus feladata. Sokáig éljen és működjék a nemes egylet.”
A ház a város polgárainak közadakozásából épült, a jótékonyság szolgálatára. Az építési költségek zömét Littke József pezsgőgyáros fedezte, az építkezés költsége meghaladt a 100 ezer koronát (mai áron ez kb. 250-260 millió forint). Az adományozók között volt Bidermann Rezsőné, aki 40 ezer koronát adományozott az építkezésre, ez az összeg mai értéke meghaladja a 100 millió forintot. A család rendszeresen támogatta a pécsi szegényeket, vallották, hogy nagyobb vagyonhoz nagyobb társadalmi felelősség társul.
A Bidermann családnak Szigetvár melletti Szentegáton volt a kastélya, ahol magas színvonalú mintagazdaságot alakítottak ki, a családnak köszönhetően született meg Szigetvár monográfiája és segítették a kórház felépítését. Vasutat építtettek, a kor legfejlettebb technikai vívmányait, eszközeit használták a mezőgazdaságban.
Az adományozó asszony fia, Bidermann Imre vitte tovább a családi birtokot. Őt 1949-ben a kommunista hatóságok letartóztatták, majd bebörtönözték. 1951-ben Kistarcsára internálták, ahol ÁVH-s vallatói 1953-ban agyonverték. Jeltelen sírba, a 301-es parcellába temették. A család történetéről 2019-ben dokumentumfilm készült, ami ITT nézhető meg.
