1933-ban épült meg a Meszesi rádió-relé állomás, ami a szegényebb néposztályoknak lehetővé tette, hogy hallgassa a Magyar Rádiót. Addig csak vezetékes rádió működött, vagyis magát az audió jelet továbbjutotta a Posta, a készülék pedig csak egy hangszóró volt.
„A legelterjedtebb és legnépszerűbb szórakozás manapság a rádió, amely ma már komoly veszedelemmel fenyegeti nemcsak a színházakat, hanem a többi szórakozóhelyet is. Pécsett is valóságos rádióláz van. Ezt igazolja az a körülmény, hogy évről-évre rohamosan szaporodik a rádióelőfizetők száma.” – írta 1931-ben a Dunántúl című napilap, amelyből kiderül, hogy hat évvel a budapesti rádióműsor sugárzás megkezdése után már 3477 kábeles rádió előfizető van a városban, a lakosság ekkor 70 ezer fő volt. Ekkor dőlt el, hogy Pécsen is lesz rádió átjátszó állomás, így már bárhol lehet majd fogni az adást.
„Pécsett jelenleg 37 detektoros készülék működik, valamennyi a szőlőhegyen. Amint azonban a reléállomás elkészül, a szegényebb néposztályoknak is módjukban lesz az olcsó 10—20 pengős készüléket beszerezni.”
Összehasonlításképeen ekkor egy férfi öltöny 55, egy színházi páholy hely 1 pengő volt.
1931-ben a budapesti hosszú hullámon sugárzott adást csak a Mecsek-oldalban tudták venni, a városban ekkor kizárólag vezetékes rádiók működtek. Ahogy terjedt a híre a rádió-relé állomás felállításának, úgy nőtt az igények száma is. Úgy becsülték, hogy a pécsi rádió sugárzás beindításával 20 ezer pécsi előfizető lesz, Baranyát tekintve pedig 200 ezer hallgató kapcsolódhat be a rádió hallgatásba. A pécsi átjátszó állomást 1933-ban nagy ünnepség keretében adták át.
„A mecsekalji metropolis e héten a magyar közélet két előkelő funkcionáriusát látja vendégül falai között. Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszter felesége, valamint Szapáry Lajos gróf főispán, Biedermann Imre báró képviselő és Kéthy Károly dr. h. államtitkár társaságában érkezett ,és a postatisztek sorfala között vonult a terembe, ahol Nendtvich Andor dr. polgármester köszöntötte. Az ünnepséget a Pannónia dísztermében rendezték, amely már 12 óra előtt benépesült a műsorban szereplő filharmonikusokkal, dalárdlistákkal és a meghívott vendégekkel, akiknek sorában a postavezérigazgatóság és a rádióképviselői mellett ott láttuk Pécs és a megye egyházi, „katonai „és polgári előkelőségeit.”
Végül a jóslat nem valósult meg, 1935 jauárjában 5649-re emelkedett az előfizetők száma. Országosan 1938-ban 376.563, 1940-ben 547.150 előfizető volt.
A kereskedelmi miniszter akkor nem sejthette, hogy 90 évvel később sok rádióállomás nem éppen a kultúrát és a minőséget fogja szolgálni.
„Lehet-e elképzelni a hírszolgálat, a népnevelés, a valláserkölcs, a művészet, műveltség és nemzeti kultúra, szolgálatában átfogóbb és amellett egyszerűbb eszközt, mint a rádiót, amely leküzdve minden akadályt, távolságot, időt, hegyóriásokat, völgyeket és vízi akadályokat, az emberi szót egyforma erősséggel és egyszerre viszi a milliós városok lakásaiba, falvak, puszták hajlékaiba és bányák, ipari, kicsiny murkás házaiba. Legyen az zene, irodalom, tudomány, hasznos tudnivaló, napihír, a nemzet minden rétege és minden rétegének minden egyes tagja megtalálja egyikben, vagy másikban azt, ami gyönyörködteti, szórakoztatja, vagy oktatja.” – mondta avató beszédében Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter.
Ma már felbecsülhetetlen, hogy hány készülék lehet az országban, hiszen már minden mobiltelefonban és autóban is van vevőegység.
A felmérések szerint a rádiókat ma napi szinten 5,2 millióan hallgatják, míg hetente 7,3 millióan a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 62 százaléka napi szinten, míg 88 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót.
Forrás, Dunántúl, Pécsi Napló, Fortepan, NMHH
