Címlap Múltidéző Durva áremelé...

Durva áremelések, politikai civakodások, pont mint ma – Ilyen volt 100 éve az élet adventkor Pécsen

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Megnéztük, miről írtak a pécsi újságok pontosan 100 évvel ezelőtt és meglepődtünk. Mintha a mai híreket olvasnánk. Hatósági árak, drágulás, az oktatási rendszer problémái, a városvezetés szocialista politikája miatt a teljes csőd felé haladt Pécs.

„A városvezetés szocialista politikája a teljes csőd felé halad. Az élet drágul, a város pénztára üresen áll, kenyérhez való liszt nincs, tűzifát nem tudnak adni, az ácsorgások megújultak, a nép mind türelmetlenebb és ezzel szemben semmi átható vagy fogható eredmény.

A pártéletet kicsinyes veszekedések, önuralmi törekvések uralják, a városi politika pedig határozottan kapkodóban merül ki. Nemcsak, hogy nem vagyunk ott, ahol voltunk, hanem még rosszabbul állunk. Ami eredménye rámutathatnak, az néhány embernek városházán való kényelmes elhelyezkedése, az adók kivetése, ácsorgás, a villamosjegyek drágulása és a község növekvő elégedetlensége.

„Közeledik a karácsony és egyre nő a szorongó érzés itt a szív körül. Miből és mit vehetünk szeretteinknek?! Hová drágult az élet csak a legutóbbi karácsony óta is! . . . Pedig ha a legelhagyatottabbakra is esett a karácsonyi fényből mindig valamelyes sugár — ha íráskor nem is, de karácsonykor mindenki beteljesülő reménységgel várt melegebb szobát, ízesebb falatot, szóval a szeretetnek valamilyen ajándékát” – foglalja össze az 1922-es adventi napokban zajló életet a Dunántúl Napilap.

Az oktatási rendszer elleni támadások mindenaposak:

„Az utóbbi években, de különösen a legutóbbi idők forrongásainak zűrzavarában, sok panasz, sok támadás hangzott el az iskola ellen. E panaszok és támadások abban az egyhangú megállapításban csúcsosodtak ki, hogy az iskola elmaradt a rohanó, a folyton fejlődő élettől. A támadások során sok megvalósíthatatlan utópia, sok túlzó gondolat került felszínre s a sok reformer még az alapvető kérdésekben sem tudott megegyezni. Az iskola állta a sarat, nem sokat törődött a hangoskodók lármájával, hanem haladt a maga békés, munkás útján — ha lassan is — előre.” – írja a Pécsi lapok 1922. december 5-i száma.

Az élet napról napra drágult, erről naponta számoltak be az újságok.

„Az elviselhetetlen drágaság mellett mint a bomba csap le a hír, hogy a liszt és a kenyér ismét megdrágul. A hatósági lisztet már hetek óta sehol nem kapni a városban, mert egyáltalában nincs. A közönség tehát, még az ellátatlanok nagy része a drágább lisztet volt kénytelen vásárolni.

„A dohányos embereket bizonyára kellemetlenül fogja érinteni az a hír, hogy a trafik, amely nem is oly régen száz százalékkal drágult, holnap, vasárnaptól kezdődőleg ismét drágább lesz, egyszerre ötven százalékkal. Jellemző, hogy a dohány megdrágulásának a hírére a pécsi trafikokban már napok óta nem lehetett kapni dohányt.”

„Alig van Pécsett és Baranyában család, amely a mai gazdasági viszonyok mellett ne érezné ennek a hónapnak nyomasztó gondterhét. Az a kevés fizetés, amely az elseje utáni napokban észrevétlenül szétfolyik a legszükségesebbekre, decemberben még a Mikulás és karácsony gondjait is belevegyíti a családok mai nehéz életébe. A növekedő kiadások mellett mind kevesebbnek bizonyul a fizetés, amely a megélhetést is alig biztosítja és amikor hozzá a rendkívüli kiadások is felütik a fejüket, akkor a szeretetnek várva-várt máskor boldog ünnepnapjait a gondok sokasága előzi meg.”

Forrás: Dunántúl, Pécsi Napló