Címlap Múltidéző Egyre keveseb...
Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Jelenleg nem tudni pontosan, hogy hány sziréna van a városban és abból hány működik. A 90-es években 78 szirénáról lehetett tudni, 2009-ben már csak hatvan működött. Az biztos, hogy többségük valamikor a második világháború után készült, mert 1944-ben 14 darab volt a városban. A nyolcvanas évekig nem volt velük gond, utána kezdtek meghibásodni. A kétezres évek elején Baranya megye 301 települése közül 149-ben összesen 282 sziréna volt nyilvántartva.

„Pécs légoltalmi adottságai a legjobbak az országban, mert a régi időkből származó pincerendszer bőségesen biztosítja szükséges óvóhelyeket” – írta 1944-ben a Dunántúl, amely a háborús időkben mutatta be a pécsi légoltalmi központ működését.

Akkoriban a Klimó György utca 21.-ben volt a légoltalmi központ, valószínűleg az épület alatti mélypincében. Amikor a légi veszélyről szóló jelentés befutott a központba, egyetlen gombnyomással tudták megszólaltatni a város 14 szirénáját. Itt volt egy áramtermelő berendezés is, hogy áramszünet esetén is működtetni tudják a rendszert.

Foto: Fortepan/Keveházi János

A pécsi sajtóban ezután már csak 1983-ban lehet olvasni a pécsi szirénákról.

1983. július 15. „Műszaki hiba miatt fél óráig szólt Pécsbányatelepen tegnap délután a légvédelmi sziréna. A DÉDÁSZ áramtalanította a készüléket.”

1988. december 5. — Sziréna az éjszakában

„Szombatról vasárnapra virradó éjjel harsogó szirénaszó riasztott sokakat Pécsett, a Damjanich utca környékén. Nem sokkal 1 óra után mintegy 20 percig sivított a vészjósló hang, legmélyebb álmukból verve fel az embereket, akik imitt-amott a villanyt is felkapcsolták ijedten és tanácstalanul. A pincébe ugyan senki nem menekült (idősebbek véleménye szerint a hang a légiriadók lefújására emlékeztetett)” A meghibásodást beázás miatti rövidzárlat okozta.

1995. augusztus 23. — Megszólalt a sziréna Mohácson

„Kedden 12.40-kor felbőgött a városháza melletti postaépületen elhelyezett légvédelmi sziréna. Egy percig üvöltött. Félelmetes hangját néma csend követte. Az emberek az utcán megtorpantak, ijedten, tanácstalanul ide-oda tekingettek, majd szinte szégyenlősen folytatták útjukat. Nem történt semmi. Nincs baj. Ha csak az nem, hogy a polgári védelem előre be nem jelentett, úgynevezett „morgópróbát” tartott – mint megtudtuk – a városban, illetve a határ menti településeken. E kötelezettségükről most, kivételesen, illett volna értesíteni a lakosságot!”

Légvédelmi sziréna a pécsi Ágoston téren

1997-ben 200-400 óvóhelyről számolt be a pécsi polgári védelem parancsnoka, aki arról is beszélt, hogy éppen akkor rendelte meg az önkormányzat az óvóhelyek felmérését.

„A szám azért ilyen hozzávetőleges, mert az erre vonatkozó jogszabály módot ad rá, hogy bizonyos helyzetben a tulajdonviszonyoktól függetlenül óvóhelyi minősítést kapjanak az arra alkalmas építmények. A társasházakkal kötött szerződések azt tartalmazzák, hogy vészhelyzetben 24 órán belül vissza kell állítani az óvóhely eredeti állapotát.

A felmérés során egy évvel később kiderült, hogy „a városban és vonzáskörzetében 78 ilyen sziréna van felszerelve, s tavalyi ellenőrzésük során kiderült, ebből 48-at nem lehet funkciójának megfelelően megszólaltatni, 30 pedig hibás.”

2003-ban és 2015-ben Uránvárosban szólalt meg az egyik légvédelmi sziréna, az üzemzavar egy biztosíték meghibásodása miatt történt.

2009-ben az Ágoston téren szólt a légvédelmi sziréna, akkor nem magától, hanem ismeretlenek kapcsolták be.

„Az elkövetők éjfél körül kövekkel és rögzítésre használt, úgynevezett gumipókkal kitámasztották az Ágoston téren található szerkezet nyomógombját. A sziréna mintegy húsz percen keresztül szólt, addig, amíg egy arra jogosult szakember ki nem kapcsolta. Utalt rá, hogy e rádiós vezérlésű motoros szirénából hatvan van Pécsett. Légoltalmi riadó elrendelésére és katasztrófahelyzetek jelzésére szolgálnak, bekapcsolásukra a polgármester és az általa megbízott emberek jogosultak.”