Nők és férfiak addig nem keverdhettek a satrandon, ezért óriási dolog volt, hogy a rendőrkapitány engedélyezte a közös fürdősést és napozást. Ennek a feltétele az volt, hogy hogy a fürdőruhát tilos leereszteni a vállról.
A mai Hullámfürdő területén az 1800-as évek végén épült föl az első, az akkori utcanévről Ráth utcai fürdőnek nevezett létesítmény. Itt épült fel 1926-ban az első modern városi fürdő.
„Természetes dolog, hogy tengerpartot, vagy Balatont nem tudok idevarázsolni s így szerény fürdőm egy Lidóval, vagy Siófokkal való összehasonlítást nem áll ki, s ilyenekkel a versenyt nem veheti fel, de hát ugyebár meg kell elégednünk azzal is, amit az adott viszonyok között nyújtani lehet.”
– mondta dr. Maléter László 1926-ban a Dunántúl Napilapnak. Az új tulajdonos arról is beszélt, hogy a fejlesztés hitel nélkül nem sikerült volna.
„Már régen szerettem volna e tervet megvalósítani, de tetszik tudni, hogy ily nagyszabású átalakítás és beruházás tetemes költséget igényel, amellyel sajnos nem rendelkeztem, míg végre segítségemre jött a Károlyi Emil féle építő részvénytársaság, amely a szükséges tőkét hitel alakjában rendelkezésemre bocsátotta.”
A régi kabinok helyére újakat építettek, a fürdőmedencéje az eddigi 38 méter helyett 50 méter hosszú lett. Csökkentették a mélységét, új betonréteget kapott, az eddigi szűk és mélyen fekvő kifolyó cső helyett sokkal tágabb leeresztő csövet építettek be, hogy a fürdővíz gyakrabban cserélhető legyen.
Maléter ragaszkodott a koedukált fürőhöz, ebbe bele is ment az államrendőrség egy feltétellel. A rendőrkapitány kijelentette, hogy „azt engedélyezi azzal a kikötéssel, hogy a férfiak is csak a felső testet egészen eltakaró fürdőruhában fürödhetnek. Ezt a fürdőruhát sem napfürdőzés közben, sem a tussok alatt nem szabad egyik vállról sem leereszteni, és szóló nadrágban csak 6 éven aluli fiúk fürödhetnek.”
„Kikötötte a bizottság, hogy sárral dobálózni tilos. A nők kabinjai csak az egyik oldalon legyenek. Valamennyi kikötést egy fürdői rendtartás fogja tartalmazni, amelyet feltűnő helyen kell majd kifüggeszteni.”
Hullámfürdő
1935-ben alakult át a Maléter-fürdő Hullámfürdővé. Az akkor Pünkösd napjára eső június 6-án avatták föl a “tenger hangulatát idéző” fürdőt, ami az ország harmadik hullámgépezettel ellátott strandja volt. A hullámokat egy egyszerű megoldással dolgozó gép állította elő: két, vízszint alatti üregből egy-egy fémlemez préseli ki felváltva a vizet. Ez a megoldás – ha a gépezet nem is – a mai napig működik.
Ez is érdekes lehet
Itt engedélyezték először a koedukált fürdőzést is, egy fontos kitétellel.
Pedig két másik kocsi versenyzett egymással, amikor a szörnyű tragédia bekövetkezett.
Pécsről a csúcsra.
Pécsen is alig hatvan új otthont adtak át. Idén jóval több épül.
Mini mikrokontrollerek segítenek a játékos programozásban.
Kemény 6000 forintot zsákmányolt - viszont hét év fegyházbüntetést kapott.
