Cikkünk frissítése óta eltelt 11 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Pécsi Nemzeti Színház még soha nem szerződtetett ennyi új művészt - büszkélkedett 1981-ben az évadnyitón Nógrádi Róbert igazgató. Az új színészek neve még csak kevesek előtt volt ismert, bíztak tehetségükben, a társulat megújulásában és optimistán várták az új évadot. 

„Régi kedves szokás a Pécsi Nemzeti Színházban, hogy az évad új művészeit, köztük a pályakezdő fiatalokat bemutatja egy önálló műsor keretében.  A színház egy gyermekdarab bemutatásával kezdte az új évadot, s avatta fel egyúttal „új” kamaraszínházát, a Ságvári Művelődési Házat (ma Pécsi Harmadik Színház).”

Lang Györgyi rengeteget szerepelt a helyi sajtóban, szinte minden darabról beszámoltak, amiben játszott.

Óz, a nagy varázsló

A másik kitűnő alakítás Lang Györgyié Totónak, a kiskutyának a szerepében. Ez a szó, hogy „kiskutya” persze nemigen illik erre a szereplőre, nemcsak a szó fizikai értelmében, de azért sem, mert ez a Totó sokkal önállóbb, aktívabb, sőt, erőszakosabb figura volt, mint eredetije. Legfeljebb ha detektívjelenet volt kissé eltúlzott, de hát ezt tekinthetjük bocsánatos aktualizálásnak is.”

Bertold Brecht Dobok és trombiták című „drámai komédiája

Emlékezetes a közbülső felvonás álomjátéka, ahol két bájosan évődő fiatal (Lang Györgyi és Vízi György) újvilágbeli jövőjét tervezgetve megálmodja korunk Amerikáját. Hatásos revüszerű képben villan fel előttünk a századelő, a húszas-harmincas évek néhány jellegzetes alakja.”

„Lang Györgyi e pályához úgy tűnik keservekkel közeledett. Az iskolai színjátszók közt örökké elröhögte magát zavarában; a Főiskolára két sikertelen felvételi után — ahol azonnal kirúgták —, harmadszori nekirugaszkodásra vették fel. Közben dolgozott. „Diliházi segédápolóként tanulmányozta a világot, az életet, az embereket, ezt az évet nagyra, sokra tolta, csak úgy, mint a Pinceszínházban töltött amatőr évét is.”

Pécsen teljesedett ki szerelmével, akit Szegedről gyerekkora óta ismert. Kulka János édesapja és Lang Györgyi nagyapja is híres sebész volt. Tízévesen még egyáltalán nem szimpatizáltak egymással. 1977-ben egy osztályba kerültek a Színművészeti Főiskolán, és Kulka János 19. születésnapját ünnepelve összejöttek. Pécsre is együtt jöttek, egy évig éltek együtt a Magasházban. Erről először egy három évvel ezelőtti tv-interjúban beszéltek. Györgyi szerelmes volt, János nem. A beszélgetésből az is kiderült, hogy Györgyi terhes lett, a kislányt Sárinak hívták volna, de nem született meg.

„Úgy éreztem, a mi kapcsolatunk elképesztően csodálatos, mindjárt megkéri a kezemet. Aztán este hazamentünk a színházból, és azt mondta: „Ugye, milyen rossz már ez a kapcsolat? Én inkább elköltöznék. Egy évig ki voltam borulva” – mesélte a színésznő-énekesnő.

1986-ban már a kacsingatott a popzene felé, 1988-ban játszott utoljára a Pécsi Nemzeti Színházban.

Forrás: Dunántúli Napló