Cikkünk frissítése óta eltelt 10 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Volt, amikor a Mecsekben 50-60 centi hó esett, és a sípálya szinte egész télen működött. Ezért építettek 60 éve egy kezdetleges felvonó szerkezetet, ami ma is működik. A felvonó akkora szám volt, hogy még a Filmhiradó is beszámolt róla.

A Baranya Megyei Sportszövetség építette a felvonót, a beruházás 80 ezer forintba került, ezt a Pécsi Városi Tanács fizette, a megye sportolói pedig 240 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá (a rendszerválás előtt ezt így mondták). A felvonó 1964 telére készült el, amikor meg is rendezték az első műlesikló versenyt.

Ambrus József, a síszövetség lelkes vezetőembere újságolta:

— Négy esztendő óta vártuk ezt a napot és sok nehézség, sok utánjárás után kész a felvonói A fiatalok és a vezetők is sokszor kedvüket vesztették, reményüket is feladták, de a sok öntevékeny
munka, a szombat-vasárnapi szórakozás helyett végzett mecseki talaj egy engetés, gödörásás, oszlop- lerakás nem volt hiábavaló.
Mit jelent a sízőknek ez az új felvonó?

Eddig egy-egy délután ha kétszer lesiklott valaki a pályán, lecsatolta a léceket és hazament, mert többhöz se kedve, se ideje nem volt. Most három perc alatt teszik majd meg fáradság nélkül a félkilométeres v távot és egy nap akár 30—50 lesiklást is végezhetnek! – írta meg a nyitás előtt a Dunántúli Napló

A sípálya fénykorában


„Jelenleg nincs panaszuk. A Mecseken 50—60 centiméter a hótakaró. Amikor felkerestük őket, a város és a környező völgyek ködben úsztak, fent a tetőn ragyogó napsütés fogadott. A sípihenőből, amely egyúttal a most üzembe helyezett felvonó gépházául is szolgál, zene harsogott. A sportolók boldogan készültek az edzésre. A 11 éves Bali Lacika teljes magabiztonsággal siklott a pályán lefelé. És utána megállás nélkül a többiek. Schwinger László edző szaporán adta a tanácsokat. Mióta egy elmés kis önki- kapcsoló szerkezettel a lábtörés veszélye elmúlt, a 137 méteres szintkülönbség u, meredek pályán mintha még bátrabbak lennének a versenyzők.
— Most van mód a fejlődésre — mondta Bali László, a PVSK helyettes szakosztályvezetője, a síszövetség megyei titkára —. Nem kell egy edzéskor sokszor húsz kilométert is felfelé fárasztóan kutyagolni, elvégzi helyettük ’ a felvonó.”

A helyi síklub a PVSK sí szakosztálya 1945-ben alakult meg. A jelenlegi sípályát 1958-ban alakították ki, amit 1960-ban egy kéthelységes síház építése követett. Az úgynevezett kampós felvonó kisebb változtatásokkal ma is működik, de használata nem egyszerű, egy speciális öv és rövid oktatás kell hozzá.  

„Javasoljuk, hogy egy minimum biztonságosnak mondható sí vagy snowboard tudással érkezzenek hozzánk a kedves sporttársak, mert ez szükséges az igencsak régimódi felvonónk biztonságos használatához.” – hívja fel a figyelmet a szakosztály.

A 16 lóerős felvonó másodpercenkét két és fél méteres sbességgel egyszerre 12 sízőt tud húzni.

1990-re épült egy tányéros felvonó, de csak néhány évig működött, ma már csak rozsdás oszlopai állnak.

Forrás: Dunántúli Napló, Régi Pécs, Fortepan