Lezárnák a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást, mert helyreállt a demokrácia

Az EPP pénteki közleménye szerint a kezdeményezést a képviselőcsoport küldöttségének magyarországi látogatása előzte meg, amelynek során a demokratikus reformok végrehajtásában és a jogállamiság helyreállításában elért eredményeket vizsgálták.

Tomas Tobé, az EPP alelnöke szerint

áprilisban a magyar szavazók az új kormány megválasztásával egyértelműen kifejezték az újrakezdés iránti igényüket.

Mint fogalmazott, Magyarország azóta fontos lépéseket tett a demokrácia helyreállítása, a jogállamiság megerősítése és a közintézményekbe vetett bizalom újjáépítése érdekében. Hangsúlyozta, hogy ezeket az előrelépéseket az Európai Uniónak is el kell ismernie, és figyelembe kell vennie a Magyarországgal kapcsolatos viszonyának alakításakor.

Tobé ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

az eljárás lezárása nem jelentene feltétel nélküli szabad felmentést Magyarország számára.

„A demokratikus intézmények leépítésének éveit nem lehet néhány hónap alatt helyrehozni, ezért az Európai Uniónak továbbra is figyelemmel kell kísérnie a reformfolyamatot” – jelentette ki.

Hozzátette: a 7. cikk szerinti eljárást meg kell szüntetni, és helyette a reformok folyamatos nyomon követésére kell összpontosítani.

„Magyarország demokratikus helyreállása egész Európa érdeke” – fogalmazott az EPP alelnöke.

Az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás célja az Európai Unió alapvető értékeit, köztük a demokráciát és a jogállamiságot fenyegető súlyos és tartós jogsértések kezelése. A többi tagállam részéről ennek egyhangú megállapítására van szükség, és csak ezt követően sújthatják az adott országot büntetéssel, amely a szerződés szerint akár az EU-n belüli szavazati jog felfüggesztése is lehet. A Magyarországgal szembeni eljárás az előző kormány idején, 2018-ban indult el a jogállamiság helyzetével és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos aggályok miatt.

A demokrácia, a bizalom és a jogállamiság helyreállításáról rendeznek konferenciát Budapesten

A magyarországi demokrácia, a bizalom és a jogállamiság helyreállításáról rendeznek nemzetközi konferenciát pénteken Budapesten, a felszólalók a kölcsönös tisztelet és a bizalom visszaállításának, valamint az emberek bevonásának fontosságát emelték ki.

Az Európai Néppárt (EPP) bel- és igazságügyekért, valamint állampolgársági jogokért felelős munkacsoportja kétnapos látogatást tesz Budapesten, ennek keretében tartanak konferenciát Magyarország és Európa: új fejezet a demokrácia, a bizalom és a jogállamiság helyreállításában címmel.

Az eseményen Gárdos-Orosz Fruzsina, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az egyik legfontosabb feladatnak a kölcsönös tisztelet újraépítését nevezte az állam és a civil társadalom között.

Arról is beszélt, hogy a társadalmi egyeztetésre sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek, mint korábban, és úgy tapasztalják, az emberek sokkal komolyabban is veszik ezt a lehetőséget, mint eddig, rengeteg vélemény, hozzászólás érkezik.

Radnai Márk, az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztos kifejtette: az elmúlt két évben, amióta a Tisza elindult, azt tanulták meg, hogy ha azt gondolják, hogy a rendszert, amellyel szemben állnak, nem lehet legyőzni, akkor biztosan nem nyerhetnek. Igyekeztek minden megnyilvánulásukban másfajta üzenetet közvetíteni, mint a kormánypártok és a régi ellenzék, mégpedig azt, hogy az emberekkel együtt alakítják Magyarország jövőjét, és ezzel tudtak azonosulni az emberek – idézte fel.

Úgy vélte, az elmúlt időszak egyik legnagyobb tanulsága, hogy az embereknek sokat számít, ha úgy érzik, valami nagyobb dolog részesei, ha elhiszik, hogy igenis van lehetőségük cselekedni, változtatni.

Megjegyezte: az emberek bevonása továbbra is nagyon fontos most, amikor a változások megvalósítása a feladat.

Grósz Judit, a közmédia ügyeiért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy a választás után a legfontosabb cél a közmédia iránti bizalom helyreállítása volt, ugyanis ez rendkívül alacsony volt európai összehasonlításban is. Lényeges, hogy újraépítsék a közmédiát, visszaadják az embereknek, egyúttal egy átfogó reformot hatjsanak végre a közmédiában – magyarázta. Hozzátette: jelenleg egy átmeneti vezetés áll a közmédia élén.

Megjegyezte: már létrehoztak új testületeket a média területén.

Grósz Judit közölte: a hosszútávú cél a fenntartható, plurális média megteremtése, ami nem könnyű feladat az elmúlt évek történései után. A közmédiát illetően pedig azt szeretnék elérni, hogy az minden emberhez szóljon, függetlenül attól, hogy kire szavazott – mutatott rá. (MTI)