Az Európai Parlament pedig szinte mindent elveszített, amit november elején szuszakolt bele a jogállamisági mechanizmusnak nevezett törvénytervezetbe - írja a 444 a német-magyar-lengyel alku kapcsán.
Jelentősen felpuhítják, és évekkel kitolják a jogállamisági mechanizmust
– írja a 444, a laphoz eljutott annak megállapodásnak a tervezete, amiről ma a Bloomberg is írt, és amelyet a német kormánnyal hozott össze a magyar és a lengyel.
Hogy a mostani változat a végleges-e, az csak a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozó után derül ki, ahol a tagállamok vezetőinek kell megállapodniuk róla. Orbán Viktor már szerda este Brüsszelbe utazik, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson – erről Orbán is posztolt a közösségi oldalán.
A megállapodás-tervezet legfontosabb pontjai
Jogállamisági mechanizmus lesz, de a mechanizmus használhatóságához kiegészítő útmutatók készülnek, amelyek jelentősen korlátozzák a szankciók érvényesítését.
Magyarország és Lengyelország garanciát kapnak, hogy addig nem használják a mechanizmust, amíg az EU bírósága nem dönti el, hogy a törvény összhangban van-e az EU-s joggal. Egy ilyen döntés évekbe telhet, azaz a 2022-es magyar, és talán a 2023-as lengyel választások előtt sem lehet majd alkalmazni.
A mechanizmus alkalmazásának lehetőségeiről kézikönyvet készít az Európai Bizottság, amelynek megírásakor figyelembe veszik a mostani alku szempontjait, és a munka során egyeztetnek majd a tagállamokkal, így Magyarországgal és Lengyelországgal is – írja a 444.
A Tanács a most következő csúcson kiad egy nyilatkozatot, amelyben hangsúlyosan előírja, hogy a mechanizmust kizárólag az EU-s pénzek elköltésének védelmében lehet alkalmazni.
Az alku alapján csak az EU-s jog által konkrétan szabályozott területekre vonatkozhat bármilyen jogállamisági vizsgálat, tiszteletben tartva a tagállamok saját alkotmányos berendezkedését. Sőt! Ahol van más módszere az EU-nak betartatni a törvényeit, például kötelezettségszegési eljárással, ott nem lehet alkalmazni a mechanizmust.
A mechanizmust lényegében csak az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni. A jogállamiság általános csorbulásának észlelésekor nem, ez kategorikusan benne van a szövegben. Az eljárásban bizonyítani kell, hogy az EU pénzügyi érdekei sérültek.
A mechanizmust nem lehet alkalmazni a 2021 előtti kifizetésekre, azaz a már lekötött pénzeket és az eddigi kifizetéseket nem érintheti, csak a jövőben indított programokat.
Amikor a Bizottság vizsgálódik, akkor felelősséget kell vállalnia minden megállapításáért, azaz nem hagyatkozhat más szervezetek jelentéseire, vizsgálataira.
Kiindulhat belőlük, de az ottani következtetéseket a saját jogán is ellenőriznie kell. A magyar és a lengyel kormány többek között arra hivatkozva utasította el a Bizottság idén ősszel megjelent jogállamisági országjelentéseit, hogy az sokszor hivatkozott szerintük „sorosista” intézmények dokumentumaira.
A teljes cikket IDE KATTINTVA lehet elolvasni.
(via 444.hu)
A Magyar Nemzet is megszerezte a dokumentumot.
A dokumentumban több jogi, ám jóval kevesebb politikai szempont szerepel, mint az Európai Parlament és a németek paktumában. Brüsszeli források lapunknak azt mondták: komoly magyar–lengyel siker lesz, amennyiben a többi EU-ország
rábólint a javaslatra. Elemzésünkben megmutatjuk, miért.
Győzelem a migráció ügyében
A jogállamisági rendelethez többek között csatoltak egy záradékot, amely kifejezetten leszögezi, hogy a források lehetséges elvonása csak meghatározott szempontok alapján valósulhat meg.
Ez azt jelenti, hogy az EU-ban kimondják: sem a migráció, sem a családpolitika, sem az azok miatti nézetkülönbségek nem jelenthetik semmilyen szankció alapját. A friss szövegben az is rögzített, hogy a jogállamisági rendeletet csak a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartása mellett alkalmazhatják. A német elnökség és az Európai Parlament egyezségében ilyesmiről korábban szó sem volt.
„A feltételrendszer alkalmazása objektív módon, igazságosan, pártatlanul és tények alapján fog megvalósulni. Biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jogot, a diszkrimináció tilalmát, illetve a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot” – húzzák alá.
Megkerülhetetlen lett az alapszerződés
A már zárt szankciós listát tartalmazó jogállamisági javaslat csak akkor kerülhet majd alkalmazásra, amennyiben az EU-jog által rögzített más eljárások nem biztosítják hatékonyabban az uniós költségvetés védelmét.
Ez szintén a magyar kormány régi érve volt, hiszen az uniós alapszerződésekben benne vannak a kötelezettségszegési eljárások, valamint a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás is.
A hetes cikkely margóján a friss szöveg azt is kimondja, hogy az a jogállamiság kérdését elsődlegesen kezeli, tehát Brüsszel nem hozna létre újabb, az uniós jogszabályokat felülíró eljárást.
Ideológia helyett jogi eljárások
Előrelépés az is, hogy a jogbiztonság és jogorvoslati lehetőségek markánsabban jellemzik a rendeletet. Az érintett tagállamok bármikor az Európai Bírósághoz fordulhatnak a rendelet jogszerűségének vizsgálata érdekében. Ez alapos jogi eljárásokat eredményezhet: amíg a bíróság vizsgálata tart, addig a Bizottság nem javasolhat intézkedéseket. Utóbbi nem szerepelt az EP által kiharcolt szövegben. Hasonlóképp újítás az is, hogy az EU csúcsszervének, az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak jelentősebb szerep jut. Ha egy tagállam a meghozott szankciós intézkedést az Európai Tanács elé viszi, akkor a testület elnökének a kérdést napirendre kell tűznie, mégpedig azzal a céllal, hogy teljes egyetértést alakítson ki a huszonhét ország között.
A cikket IDE KATTINTVA lehet elolvasni teljes egészében.
(via Magyar Nemzet)
