A pécsi jobboldal újra a pályán van, fel tudott állni a 2019-es kiütéses vereség után; a baloldal pedig ugyan vesztített erejéből, fogyott is, de még mindig több esélye van győzni, mint veszíteni Pécsett 2024-ben.
Nagyon röviden így lehetne összefoglalni az országgyűlési választások pécsi számaiból kiolvasható trendet.
Elbizakodott vágyvezéreltség
Bár a múlt héten még volt olyan kegyelmi pillanat, amikor a jobboldal azt mondhatta, hogy többen szavaztak rá Pécsett, mint a baloldalra,
a külföldön élő pécsiek megváltoztatták az erőviszonyokat
– mégha nem is számottevő mértékben. A 2022-es országgyűlési választások pécsi számait elemezve ugyanis kimondható: a baloldalra egy hajszálnyival többen voksolnak a pécsiek közül, mint a jobboldalra (a hatpárti összefogás és a Fidesz-KDNP viszonylatában, nem számítva a Mi Hazánkat).
Ha ugyanis csak a pécsi adatokat nézzük (vagyis az országgyűlési választókerület Pécsen kívüli részeit nem számítjuk), akkor
- a baloldalra 34.623 pécsi voksolt,
- míg a jobboldalra 33.348 pécsi szavazott, vagyis 1275 emberrel „vezet” a baloldali összefogás. (Bár ebben a számban nem lehetünk teljesen biztosak, mert az átszavazók, külföldről szavazók számait „hozzákeverték” a pécsihez, érdemben viszont nem változtat ez semmin a konklúziónkat tekintve – a szerk.)
Ennél azonban sokkal nagyobb tartalék van ott, mint a jobboldalon.
Időutazás
Ahhoz, hogy bármilyen kövezkeztetést le lehessen vonni az adatokból, vissza kell menni kicsit az időben, és nem is annyira arányokat, százalékokat érdemes vizsgálni (vagyis ezen arányok különbségeit), mert az csalóka lehet, hanem konkrét szavazatszámokat érdemes megnézni.
2018-ban Mellár Tamásra 21.083 pécsi voksolt, a Jobbikra, LMP-re és a Momentumra pedig összesen további 11.312 pécsi adta a szavazatát. Összesen tehát akkor 32.395 pécsi szavazott „balra”, abban a választókerületben, míg Csizi Pétert (Fidesz) 19.623 pécsi tüntette ki a bizalmával. (Most, 2022-ben Mellárra, vagyis az összellenzékre 21.676 pécsi voksolt összesen.)
A másik körzetben (Baranya02) a baloldalra (Jobbik, DK, LMP, Momentum, Együtt) összesen 16.641 pécsi voksolt, míg Hoppál Péterre akkoriban 11.660-an adták a szavazatukat.
Vagyis a fenti számarányok 2018-ban úgy néztek ki, hogy
- a baloldalra 49.036 pécsi szavazott,
- míg a jobboldalra 31.283 pécsi voksolt.
Jelentős baloldali tartalék van Pécsett
A jobboldal erősödni tudott valamelyest 2018-hoz képest, 2019-es önkormányzati választáshoz képest pedig rengeteget – mégha ott más is a választási attitűd, mint ebben az esetben.
A baloldal azonban több, mint 14 ezer szavazót veszített el négy év alatt Pécsett, és nem csak a Jobbikosokat, hanem volt lemorzsolódás bőven.
Az a markáns erőfölény, ami a baloldalt jellemezte 2019-re, elapadni látszik, az 1275 szavazónyi különbség a két tábor között ugyanis hibahatáron belüli gyakorlatilag. Ennek tehát nem örülhet a pécsi baloldal, muszáj lesz taktikát váltaniuk, ha meg akarják tartani a várost 2024-ben. A jobboldal sem lehet azonban boldog, mert bár javultak a támogatottsági mutatóik, bázisuk nem nőtt érdemben. a 14 ezer baloldali szavazó pedig még itt van Pécsen, és csak arra vár, hogy legyen oka szavazni. Ha csak minden másodikuk voksol majd a baloldalra, akkor is bőven megverik majd újra a Fideszt két év múlva.
A számok alapján arra lehet következtetni, hogy a pécsi jobboldal elérte a plafont, aminél följebb már nem tud nőni; a baloldal esetében azonban van egy tízezres tartalék, amely viszont csak akkor mozdul, ha valamiért úgy érzi: mozdulnia kell – jobbra pedig nem szavaz. A baloldalnak tehát ezt a tömeget kell újra bemozgatnia, a Fidesznek pedig új szavazókat kellene behúznia maga mellé, mégpedig több ezres nagyságrendben, ha tartani akarja a lépést. Ez utóbbi lényegesen nehezebb feladat.
2019-ben, az önkormányzati választások idején a baloldalra (Péterffy Attilára) 27.622 pécsi adta a szavazatát, míg Vári Attilára 21.319-en ikszeltek. (Az LMP 1955 szavazatot kapott akkor). Ezeknek a szavazóknak a jelentős részét érdemes hardcore bázisnak tekinteni, akik ha esik, ha fúj, akkor is a saját oldalukra fognak szavazni – függetlenül attól, kinek a neve van a papíron.
