Ha egyetlen közös ellenzéki jelölt állna szemben a fidesz jelöltjével mind a 106 választókörzetben, akkor le lehet győzni Orbán Viktort - hozta ki kutatásából a Szociális Demokráciáért Intézet és a Závecz Research (ZRI).
Az elemzés szerint az ellenzéki szavazók abban alapvetően egyetértenek, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös ellenzéki jelöltet kellene
állítani. A pártlisták számának kérdésében az ellenzéki szavazók nagy többsége – 83 % – azt tartja célszerűnek, ha egyetlen lista van. A kutatás szerint az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd tábora lényegében teljes egészében felsorakozik a közös lista mögé. A Jobbikosok és a momentumosok körében némi lemorzsolódás jelentkezik: előbbiek 7, utóbbiak 10 százaléka nem támogatja, hogy csak egy listája legyen az ellenzéknek. A FIDESZ-KDNP híveinek 13%-a viszont helyesli az egy listát.
Riogatás
Nem véletlen, hogy a kormánypártokhoz közelálló kutatóintézetek felmérésekre hivatkozva elkezdték bizonygatni, hogy kockázatos a közös lista az ellenzéki pártok szempontjából – mondják a kutatók. A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzésében megjelenő „aggodalmak” az alábbiakban foglalhatók össze:
- elsősorban az ellenzéki szavazóknak a széles koalíció miatti lemorzsolódása jelentene relatív előnyt a Fidesznek;
- a lemorzsolódók megszólítására új pólus is alakulhat, ahogy 2002-ben a Centrum Párt körül, vagy 2006-ban az MDF vezetésével, s ezzel a „közös lista közösségének teljessége is megkérdőjeleződne”;
- a többpártrendszert is veszélyezteti a közös lista, mivel az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat.
A vonatkozó jogszabályokkal ellentétesen azt is állítja a Nézőpont Intézet, hogy közös indulás esetén nem alakíthatnak saját frakciót a parlamentben ezek a pártok, és ezért feleslegessé is válhatnak 2022 után – írják az elemzők.
Nagyon szoros lehet
A Szociális Demokráciáért Intézet augusztusi kutatása azt mutatja, hogy ha csak a Fidesz-KDNP listája és az ellenzéki pártok egy közös listája közül lehetne választani, akkor nagyon szoros verseny lenne: a kormánypárt támogatóinak aránya 39, az ellenzéké 37 százalék. Egy páros versengésben a Fidesz-KDNP 3 százalék többletszavazatot tudna behozni. Az egy ellenzéki közös listára szavazók aránya 6 százalékkal nagyobb, mint az együttműködésben résztvevő hat párt összeadott szavazati aránya.
Az új szavazók alapvetően a pártnélküliek csoportjából érkeznek,
csaknem negyedrészüket egy „ki-ki alapon” történő versengés az ellenzéki lista mellett mozgósítja.
2022: kétharmad vagy ellenzéki győzelem?
A Szociális Demokráciáért Intézet kutatást és számításokat végzett – a 2018. évi országgyűlési választások eredményeit alapul véve – az ellenzéki pártok választási esélyeit illetően.
Minden körzetben egy ellenzéki jelölttel számoltak. Az ellenzéki lista számai nem tartalmazzák a Kétfarkú Kutyapárt lehetséges támogatottságát, valamint az egyéb lehetséges, ma még nem látható, ellenzékinek mondható pártok adatait. 70%-os választási részvételt feltételeztek és 200 000 külhoni szavazót. Az eredmény köszönőviszonyban sincs a parlamenti választás végeredményével. A valóságban a Fidesz 91, az ellenzék 15 egyéni mandátumot szerzett.
Ha egy ellenzéki jelölt állt volna szemben a Fidesz jelöltjével, a számok alapján a 106 egyéni választókerületből 52 választókerületben tudott volna többséget és így mandátumot szerezni az ellenzék, míg a Fidesz−KNDP 54 egyéni választókerületben szerezte volna meg a mandátumot.
2018-ban 53 választókerületben szerzett az ellenzék 6 pártlistája összességében több listás szavazatot a Fideszénél. Ez értelemszerűen a listás mandátumkiosztást is gyökeresen átírta volna: a Fidesz ténylegesen 42 listás mandátumot szerzett, a modell szerint viszont – az egyéniben elszenvedett lényegesen több vereség okán – 47-48 jutott volna neki.
A több lista legnagyobb kockázata – több modellszámításuk szerint is – abban áll, hogy nem biztos, hogy mindegyik lista képes az 5/10/15 százalékos bejutási küszöb megugrására – lásd az elmúlt három választás eredményét. A kieső szavazatok természetesen csökkentik az ellenzéki mandátumok számát, és ismét elérhető a FIDESZ-KDNP számára a kétharmad.
Az ellenzéknek nem elegendő néhány tized százalékkal nyerni, hanem az ellenzéki közös listának 2,3-2,8 %-kal kell a Fideszénél többet szereznie ahhoz, hogy megszerezze a 100 mandátumot
– véli a kutatás.
Egyéni választókerületek
43 olyan egyéni választókerület van, amelyben – közös jelölt esetén – komoly esélye van az ellenzéknek a mandátum megszerzésére.
További 26 olyan egyéni választókerület van, amelyben az ellenzéki pártok közös, kemény munkával győzhetnek, ledolgozhatják a legfeljebb 5 százalékos hátrányukat. 9 választókerületben 5 százaléknál kisebb az ellenzéki előny, míg 17 esetében legfeljebb 5 százalékos Fidesz–KDNP előny mutatható ki – összegzi az eredményeket a kutatás.
