
A magyar férfi vízilabda-válogatott ezüstéremmel zárta a Belgrádban megrendezett Európa-bajnokságot, ami értelemszerűen azzal járt, hogy eljutott a döntőig, ám ott elvérzett a házigazdákkal szemben. A csapat pécsi másodedzőjében, Lukács Gergelyben természetesen még kavarognak az érzések a második hely, az elveszített finálé kapcsán, ugyanakkor egyvalamit nyugodtan ki mer jelenteni: felemelő érzés számára a válogatottért dolgozni. Lapunkat abba is beavatta, hogy meccsenként hány oldalt ír össze, és hogy milyen értékes tapasztalatokat hoz haza Pécsre.
A fiatal magyar válogatott kitett magáért az Európa-bajnokságon, és a ragyogó győzelmekkel, például a spanyolok és a görögök elleni sikerrel nagyon sok örömet szerzett a szurkolóknak. Természetesen mi, pécsiek is szorítottunk a csapatnak, már csak azért is, mert másodedzőként megint ott volt Varga Zsolt szakmai stábjában Lukács Gergely. Nem először, és remélhetőleg nem is utoljára! És ehelyütt jegyezzük is meg: immár a harmadik éremmel térhetett haza a válogatott világversenyéről, hiszen volt már egy világbajnoki ezüstérme, és egy Világkupa bronza.
– Ez az ezüstérem idővel biztosan meg fog szépülni, de egy elveszített döntő után mindig nagyon nehéz… Még akkor is, ha tudjuk, nagyon jó ez a szerb válogatott, rutinos csapat, ráadásul a szurkolók által teremtett atmoszféra is ellenfelünket segítette – fogalmazott lapunknak Lukács Gergely. – Ahogy a szövetségi kapitányunk, Varga Zsolt mondta, egy ilyen világesemény mindig két részből áll, az egyik az, amíg eljut valaki a döntőig, a másik pedig a fináléban játszani. Utóbbi teljesen más lelkiállapotot eredményez. Nekünk nagyon fiatal csapatunk van, mi most pont azon az úton járunk, hogy megszerezzük azokat a tapasztalatokat, amelyek egy ilyen döntő megnyeréséhez szükségesek.
Emlékezhetünk, vasárnap este a magyar válogatott nagyot harcolt a szerbek ellen, két negyed után még 5-5-re állt a meccs, ám a folytatásban jobbak voltak a házigazdák, akik végül 10-7-re győztek, és ezzel megnyerték az Eb-t. A kontinenstorna előtt az eredményes szereplés mellett a fiatalok beépítése volt a cél az építkezési folyamat kellős közepén járó csapat számára, árulta el Lukács Gergely, „ám akik ott vannak a csatatéren, azok minden meccset meg akarnak nyerni, és Európa-bajnokok szeretnének lenni”, tette hozzá.
– Jó volt látni, hogy nagyon sok szegmensben előre tudtunk lépni. A védekezésünk végig magas szintű volt, a csapategységünk pedig a szingapúri világbajnokság óta tovább erősödött. Épp ezért nagyon jó volt most is ott lenni a fiúkkal: felemelő érzés a magyar válogatottért dolgozni, mert kiváló ez a közösség. Ez az „utazás”, az elmúlt hat hét nagyszerű volt!
Lukács Gergely elárulta, természetesen nem csak a játékosok szereznek tapasztalatot egy ilyen tornán, hanem a szakmai stáb tagjai, így ő is. Köszönhetően annak, hogy rengeteget videóznak, elemzik az ellenfelek játékát, húzásait, megoldásait: egy meccs kapcsán mintegy tíz oldalt ír össze, középkezdés variációk, védekezések, váltás szoros és zóna között, szóval minden terítékre kerül. Ezek az értékes tapasztalatok pedig természetesen eljöttek vele haza, Pécsre.
– Ilyenkor én is mindig tanulok, a tudást pedig át is akarom adni a pécsi vízilabdában dolgozó kollégáimnak – mondta Lukács Gergely, aki egyébként nem csak tapasztaltokkal lett gazdagabb, hanem felejthetetlen élményekkel is. – A spanyolok elleni mérkőzés, ami gyakorlatilag negyeddöntő volt számunkra, különösen felemelő volt, ugyanis a lelátón ott volt édesapám és az egész családom, a feleségem és a gyerekeim, továbbá mintegy hetven sportiskolás növendékünk is. Ezt megélni tényleg csodálatos volt!
Nekünk, szurkolóknak is csodálatos volt megélni az Európa-bajnokság meccseit! Gratulálunk az ezüstéremhez, egyben azt kívánjuk, hogy a Lukács Gergely-féle éremgyűjtemény következő darabja már egy arany legyen!
















