A 2021-es tokiói ötkarikás játékokon négy új sportág mutatkozott be, s az újítás, a frissítés szelleme a következő éveket is meg fogja határozni. Mit hozhat majd a jövő az olimpiákon?
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon törekvése, miszerint a fiatalabb generáció számára is érdekessé kívánja tenni az olimpiát, kétségtelenül üdvözlendő. Nincs mese, haladni kell a korral! Ha valamire már nem igazán kíváncsi a ma embere, akkor ahelyett mást kell kínálni, de legalábbis a tradicionális sportágat fel kell frissíteni, modernizálni kell.
Elvégre az ötkarikás játékok is nekünk, a sportszeretőknek, szurkolóknak, nézőknek szól!
Megint más kérdés, hogy kinek mi az ízlése, ki mit vesz komolyan – egyáltalán, mit gondol sportnak. Mindezt nagyban meghatározza a kultúra, az országok földrajzi fekvése, és még sok minden más.
Az idei olimpián négy új sportág debütált: a gördeszka, a szörf (nem csak a windszörf, hanem a hullámlovaglás is), a karate és a sportmászás.
A legolcsóbb lenne kajánul mosolyogni például a gördeszkázás olimpiai sportággá avanzsálásán. Én inkább megnéztem a japán Horigome Yuto aranyérmet érő produkcióját – maradjunk annyiban, hogy tud a fiú. Más kérdés, hogy a szívemhez akkor is közelebb áll mondjuk egy dzsúdóközvetítés egy jó magyar indulóval…
A mostani játékokon egyébként még bemutatkozott a kosárlabda egyre népszerűbb ága, a 3×3-as játék, valamint a kerékpározáson belül a freestyle BMX is. A baseball/softball pedig visszatért.
Hogy mit hoz a jövő, még senki sem tudja. Tetszik, nem tetszik, előfordulhat, hogy olykor a szájízünkhöz nem passzoló sportágak is megjelennek majd a palettán, olyanok, amelyekre csak legyintünk. Ki tudja, lehet, hogy tíz–húsz év múlva távolugrás helyett távolcsúszást nézhetünk a tévében, lesz törölközővívás (tudják, amikor jól megtekerjük a törcsit, hogy minél nagyobbat csípjen), na meg kukával futás mondjuk 200 méteren – legalábbis ezt vizionálja 2032-re egy Ausztráliában készített vicces videó (a NOB a 2032-es olimpia helyszínét Brisbane-nek ítélte). Jelen pillanatban mindez elképzelhetetlen, s csak jót nevetünk rajta, aztán ki tudja…
