Természetesen közös fotók is készültek a kapitális harcsával, amely aztán mehetett vissza a Drávába
Címlap Arc Nemcsak jó bo...
Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A közelmúltban gyönyörű harcsát csalt horogra a siklósi szőlész-borász-horgász: a nagybajuszos több volt, mint negyven kiló, és 162 centi hosszúra nőtt. Szomor Tamás nemrég egy tíz kiló körüli süllőt is megcsípett – látszik, hogy most már úgy ismeri a Drávát, mint a tenyerét. Ugyanakkor a szőlőben, a pincében is feltalálja magát, örömünkre elárulta, az idei szőlő minősége kiváló, úgyhogy jók lesznek a borok is.

Horgászat szempontjából nagyon szép, eredményes éve van Szomor Tamásnak. Nemrég egy egészen gyönyörű, tíz kiló körüli süllőt fogott a Drávában, aztán egy kapitális, több mint negyven kilós harcsáról készíthetett fotókat. Elárulta, csorgós peca közben wobblerekkel dobálta a part szélét, de csak kisebb balinokkal és domolykókkal találkozott. Módszert váltott, kuttyogatni kezdett, a horogra nadályok kerültek, aminek nem bírtak ellenállni a hareszek. Előbb jött egy kisebb, aztán órákkal később berobbant a nagydarab – nyolc-tízperces fárasztás után tudta csónakba emelni.

– Gyerekkorom óta a Dráván horgászom, de sokáig csak partról próbálkoztam – árulta el a Pécs Aktuálnak a 37 éves Szomor Tamás. – Aztán tizennéhány éve már csónakból vallatom a vizet, bizony elég sűrűn: éves szinten 230-240 alkalommal megyek ki, vagyis hetente háromszor-négyszer ott vagyok, nyilván nem egész napokat. Nagyon sokat köszönhetek Szabó Zoli barátomnak, akitől rengeteget tanultam, sok fortélyt ellestem tőle az évek során.

Persze nem csak a peca teszi ki az életét Szomor Tamásnak, hiszen egy szőlész-borásszal beszélgetünk, aki édesapjával viszi Siklóson a családi vállalkozást. A pincében most éppen a rozé alapanyaga készül, kint a kékfrankost és az oportót szüretelik, mondta, a bográcsban pedig harcsapörkölt rotyog – persze utóbbi nem igaz, hiszen a kifogott szépség visszanyerte szabadságát.

– Édesapámtól bizony sokszor megkapom, hogy már megint a horgászat, miért nem inkább a szőlőben dolgozom, de ez van, nagyon szeretek ott lenni a Dráván, olykor a Dunán, vagy Kovácshidán. Most viszont itt vagyok a szőlőben. Az irsaival már kész is vagyunk, tavaly augusztus 14-én, most július 25-én szüreteltük. Egy hónappal előrébb vagyunk. Örömteli, hogy kiváló a szőlő minősége, úgyhogy reményeim szerint nagyon jó lesz a bor is – fogalmazott Szomor Tamás.

Véletlen, vagy sem, csuda tudja, mindenesetre Szomorék jobbára fehérborokat készítenek, ami bizony kiváló választás egy remek halételhez – jól passzol tehát egymáshoz a borász és a horgász szakma!

Gyönyörű, egészséges hal, tényleg szép fogás
Ez a süllő sem volt kutya, ritkán akad ekkora a horogra!