Három-négyezer magyar is útra kelt tegnap reggel, hogy élőben nézhesse meg Lipcsében a Németország–Magyarország labdarúgó Nemzetek Ligája-mérkőzést. Sokan mentek Pécsről és a környékről is, sőt, lapunk olyan családot is utolért, akik tizenegy éve innen költöztek ki. Akárhogy is: mindenki életre szóló élménnyel gazdagodott, libabőrös volt mindenki, aki ott volt a magyar táborban!
Először is a tény (csak mert jó ismételgetni): a magyar válogatott tegnap este (is) fantasztikus teljesítményt nyújtott a Nemzetek Ligájában, s idegenben verte 1-0-ra Németországot. A gól sem volt piskóta, Szalai Ádám csodás mozdulattal varázsolta a kapuba a labdát.
Több millió magyar nagy örömére! Mert ezt a meccset sokan nézték a tévéképernyők előtt ülve, három-négyezren pedig a helyszínen buzdították Marco Rossi együttesét. A tizenegy éve Pécsről Lipcsébe költözött Juhász család jegyet nem tudott szerezni a meccsre, mert állítólag nagyon hamar elfogyott (meg egyébként is, inkább kézire jártak ki), de a magyar szurkolók utcai vonulásán ott volt az édesapa és két lánya (Laura és Klaudia) is.
– A hangulat a tereken brutál jó volt! – mesélte lapunknak Juhász József, a családfő. – Zengett az egész belváros a magyar szurkolóktól. Éppen rendezvény volt az egyik téren, egy vezérszurkoló felment a nagyszínpadra, elkérte a mikrofont, és felszólította a népet, hogy aki magyar, álljon fel. Csak pár nyugdíjas maradt ülve, és elindult a „Ria, Ria, Hungária”! Hát nagyon komoly volt! A srác megköszönte, visszaadta a mikrofont a műsorvezetőnek, aztán folytatódott volna a sramlizene – de mi erősebbek voltunk.
Sok pécsivel is összefutottak a tömegben, így aztán hamar előkerült a „klasszikus”: zúgott az „ország gyöngye, aranya, legszebb megye Baranya”. Az emberek barátságosak voltak, sokan a Felvidékről, határon túlról érkeztek, s bizony jócskán akadtak székely zászlók is.
– Kulturált vonulás volt, semmi balhé, aminek nagyon örültünk. A lakóövezetben, ahol vonultunk, olykor kikukucskáltak a lakók az ablakon. Ott megállt a menet, és ment a „szervusztok, szervusztok”, ami nagyon tetszett a németeknek. Milyen volt magyarnak lenni Lipcsében? Háááát, ilyen táborral a hátunk mögött libabőr volt mindenkinek. Zárszónak még annyit, hogy tulajdonképpen az volt az érzésem, mintha otthon játszottunk volna, csak a kolbászt wurstnak hívták a standokon, a lángosra pedig nutellát is tettek.
Pécsről és a környékről nagyon sokan indultak útnak péntek reggel, hogy élőben szurkolhassanak a magyar válogatottnak. Ott volt az utazók között két pécsi fotós, Löffler Péter és Kurdi József is, mindketten úgy voltak vele, hogy erről nem akarnak lemaradni. Jó szimatuk volt, megérezték, hogy valami nagy dolog készül Lipcsében…
– A jegyeket az MLSZ oldalán keresztül intéztük, így tizenötezer forintba került, ehhez jött még az üzemanyagköltség, ami fejenként tizennyolcezerre jött ki, szóval nem került olyan sokba ez a túra – mondta Kurdi József, hozzátéve, hogy már az utazás terén is nagy volt az összefogás, a kisbuszt ugyanis a pécsváradi vállalkozó, Simara Rudolf biztosította önköltségi áron. – Kilencen mentünk, hatalmas élmény volt már az utazás is, hát még a meccs előtti hangulat, és persze csúcspontként a mérkőzés! Útközben rengeteg szurkolóval találkoztunk, köztük a PMFC B-közép tagjaival is. Az pedig, hogy győzött a válogatott, hab volt a tortán!
A Nemzetek Ligája csoportköre hétfőn fejeződik be a magyar válogatott számára, amikor is az olaszokkal vív ki-ki-meccset az elsőségért. A Puskás Aréna fullon lesz, a csodálatos hangulat garantált!
Hajrá, magyarok!
Videón, ahogy a magyar szurkolók vonulnak, és közben éneklik: „Az éjjel, soha nem érhet véget…”
