Befejeződött Enyedi Ildikó új filmje, a várhatóan jövőre mozikba kerülő Csendes barát forgatása. A színészek a németországi helyszínek után a dél-baranyai Ormánság fővárosának számító Sellyén, a helyi arborétumban gyűltek össze és álltak Pálos Gergely operatőr kamerája elé.
Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről, valamint a Feleségem története című film rendezője, Enyedi Ildikó szerzői alkotása „érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve, amely érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között” – közölte korábban a produkció.
A stáb a május közepén induló forgatás során először Németországban rögzített jeleneteket, majd május végétől Magyarországon – egyebek mellett a Pálos rendi könyvtárban, az alcsúti arborétumban, valamint a budapesti Fűvészkertben – dolgozott a produkción. Sellyén, a helyi arborétumban lezajlott utolsó forgatási napon exkluzív betekintést engedtek a munkálatokba a sajtó számára is.
Mécs Mónika, a német-francia-magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet félmilliárd forintos támogatásával, összesen mintegy 10,5 millió euróból készülő alkotás producere az MTI érdeklődésére elmondta: az egyszerre analóg és digitális technológiával készülő, fekete-fehér és színes képeket is tartalmazó film ember és növény száz évet felölelő, „három tétova találkozását” meséli el. Emberi hősei – éppúgy, ahogy a botanikus kertek „lakói”, és mint a „főszereplő” gingko biloba – kívülálló, magányos, mégis kapcsolódásra vágyó lelkek.
A Testről és lélekről és A feleségem története után immár a harmadik Enyedi Ildikóval közös munkáján dolgozó producer azt mondta, sokan bíznak az – esetenként száz tagú stábbal megvalósuló – alkotás sikerében. Ezt az is mutatja, hogy rengeteg helyről és módon érkezett támogatás a filmhez, továbbá olyan neves produkciós cégek álltak a magyar Inforg-M&M Film mellé, mint az anyagi terhek nagyobbik részét vállaló német Pandora Film és a francia Galatée Films.
Enyedi Ildikó az utolsó jelenetek felvétele előtt a forgatás helyszínén újságíróknak arról beszélt, hogy a 42 napos forgatás alatt rögzített képek segítségével több mint száz évet átölelő, egy fa köré épülő, három történetet magában foglaló filmet alkotnak a következő hónapokban. Az első történet a 19. és 20. század fordulóján, a második az 1970-es években, míg az utolsó a koronavírus világjárvány kényszerű bezárkózásokkal terhelt időszakában játszódik.
Mint mondta, a forgatás kevert technikával zajlott, így a régebbi képeket analóg technikával – az 1900-as években játszódó jeleneteket fekete-fehérben – vették fel, s csak a 2020-as évek eseményeit rögzítették digitális kamerákkal.
Pálos Gergely operatőr azt mondta, izgalmas forgatáson vannak túl, amelynek nehézségét éppen a rendező elképzelésének megvalósítása adta, azaz hogy akár egy napon belül is különböző, így analóg és digitális eszközökkel kellett dolgozniuk. Mint mondta, a várhatóan kifejezetten erős képi világú, német nyelven forgó film önmagunk, társas kapcsolataink és a természet, valamint az ember-természet kapcsolatok jobb megértését is szolgálhatja majd.
A produkció középpontjában – a fa mellett – minden idősíkban egy olyan kutató áll majd, aki a növények, fák viselkedésével foglalkozik, ezért a film elkészülését egy német szakember, a növények viselkedését kutató Martin Heine német mérnök, tudós is segítette. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a növények – legyenek aprók vagy óriásiak – a körülöttük zajló legkisebb jelenségekre is műszeres megfigyeléssel igazolhatóan reagálnak, azaz ezer szállal kapcsolódnak az őket körülvevő világhoz.
A film egyik fontos szereplője Tony Leung Chiu-Wai, akit a magyar közönség Wong Kar-Wai filmjeiből ismerhet. Mellett olyan, szintén nemzetközileg ismert színművészek is láthatók majd a vásznon, mint a Feleségem története főszereplője, a több kasszasikerben, egyebek mellett Dűne- és Bond-filmekben is játszó Léa Seydoux, továbbá Luna Wedler, Sylvester Groth, Rainer Bock és Martin Wuttke. A Csendes barát forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a VFX Supervisor pedig Klingl Béla.
A Reinhard Brundig, Nicholas Elghozi és Mécs Mónika producerek közreműködésével készülő film utómunkálatainak jelentős része is Magyarországon zajlik majd a következő hónapokban, majd az alkotás várhatóan 2025 második felében kerül a mozikba.
(via MTI, fotó: Mozinet)
