Városunkban már csak két strand maradt, ahol csobbanhatunk és lehűthetjük magunkat a hőségben. Ez a Pollack és a Hullám.
Balokány, Nagy Lajos, Pollack, egyetemi strand és a Hullám – ezek a strandok vagy uszodák működtek a nyolcvanas évek végén Pécsen, amikor bőven volt miből választani. A legrégebbi strand a Balokányfürdő volt, ami 135 évig működött.
Balokányfürdő
1858 nyarán nyílt meg a Balokányban a város első uszodája. Engel Adolf fakereskedő 1856/57-ben nagy nehézségeket, főképp a nehézkes közlekedési viszonyokat leküzdve, posványos területen hozta létre a fürdőt.
A Pécsi Naplóban 1899-ben így méltatták a standot: „…Ott künn várja hűs habokkal az izzadó embert, ott a Balokánytavacska mellett…Büszkén mondom, a benszülött büszkeségével, hogy nincs az országnak ilyen szépen rendezett, okosan megcsinált szabad úszóhelyisége… Hogy a Balokányi-fürdő vize mindig jó, arról nem kell külön említést tennem, mert ez a szabad fürdő erről azelőtt is híres volt.”
A fürdő 1885-re már erősen lepusztult, így 1886-ban elkészült egy új medence, amely 47 évig működött.
„Kérem, nem semmi dolog, ha a vér forr és lobog, mint az izzó láva, mert hát mostanában gutaütés napirenden jár. Hja, ilyen a nyár. És a Balokány tele néppel, elegánssal, fejsel, széppel. Csengő kacaj, víg nevetés szállong szerte széjjel langyos széllel. A habok — Istenembe boldogok. Csókolgatják, ölelgetik a sok lubickoló lányt, anélkül, hogy megkérdeznék szabad e? — valahányt. „Istenem, ha fürdő lennék — Dáriussal nem cserélnék — így sóhajt egy kis legény — biztos szerelmes szegény — karjaimba venném soha le sem tenném, altatgatnám, elringatnám Malvinkát az édeset, csókot lopnék ajakára, hullámos selyem hajára mézeset.” – részlet a Pécsi Figyelő tárcájából, 1901. július)
1933-ban felépül a már általunk is ismert fürdő a tribünnel, új szolgáltatásokkal, büfékkel. A Dél-Dunátúl legszebb fürdőjét Babits Mihály hosszú versben méltatta.
Babits Mihály
EMLÉKSOROK EGY RÉGI PÉCSI USZODÁRA
(részlet)
A szocializmusban a strand állapota és a közönsége is szép lassan romlott, így 1993 szeptemberében végleg bezárt. Akkor még sokan reménykedtek a felújításban, az azonban azóta is várat magára.
Nagy Lajos Gimnázium – az egyetlen ugrótorony a városban
Sokak szerint ez az uszoda volt a legjobb a városban. 1948-ban a ciszterci rend építette fennállása 850 éves és sz 1848-as események centenáriumának emlékére. Azóta sem épült olyan strand a városban, ahol műugró-torony volt: 4,5 méter magasból lehetett csobbanni a 3 méter mély vízbe. Az egy medencével rendelkező strand a pécsiek kedvelt helye volt egészen a 2002-es bezárásig, amikor helyén megépült a gimnázium sportcsarnoka. Ideális belvárosi hely volt, sokan itt kezdték a hétvégét, haza sem kellet menni az esti program előtt.
Hullámfürdő
A mai Hullámfürdő területén az 1800-as évek végén épült föl az első, az akkori utcanévről Ráth utcai fürdőnek nevezett létesítmény. A strandfürdő területén már az 1864-es várostérkép szerint is uszoda állt, amit Madarász András vasgyáros létesített. A területen fakadtak az ún. Madarász-források, azok mocsaras környezetében volt a Vasfürdő (Eisenbad). 1926 áprilisában készült el dr. Maléter László ügyvéd beruházása, a modern nyári fürdő.
Miután Maléter László ügyvéd megvásárolta a Madarász uszodát, hitelből ötvenméteresre korszerűsítette a medencét, a területet pedig drávai homokkal szórták be. A tömegöltöző helyett ekkor vezették be a deszka oldalfalakkal ellátott öltözőket, összesen 45 kabint alakítottak ki. 1928-ban egy érzékletes életkép számol be arról, milyen is volt a strandélet a fürdőben:
„A divatos dresszek sorozata igazolja azt a feltevést, hogy a Maléter-fürdő hölgyközönsége Pécsett is tartja azt a divatot, amelyet Deauville számára kreálnak a párisi szalonokban. Csupa ízléses, holmi látható itt, egész sora a szép keppeknek és valóságos fürdősapka szenzációk” – Pécsi Napló 1928.
1935-ben alakult át a Maléter-fürdő Hullámfürdővé, amikor az ország 3. hullámgépezetét itt helyezték üzembe, innen származik a Hullámfürdő elnevezés is.
„A hullámfürdő a Ráth-utcai strandon épült fel óriási költséggel s ugyanakkor új köntösbe öltöztették az egész strandot, amelyet most pompás gyeppázsit környékez. Mindenütt virág óriási Zsolnay-majolika vázakban dísznövények pompáznak, ragyogó tisztaság, két új artézi kút, amely egymaga hetenkint friss, tiszta vízzel látja el a Hullámfürdőt, ez a kép fogadja a restaurált strandon szemlélődő nézőt.„
Pollack strand
1985-ben nyílt meg a város legújabb strandja, az építkezéshez még a honvédséget is bevetették.
„Két exkavátor és egy bulldózer bevetésével megkezdődött a Pollack Mihály Műszaki Főiskola uszodájának építése. Olyan beruházás indult meg ezzel, amelyből nemcsak a főiskola 1300 hallgatója részesül majd, hanem Pécs városa is gazdagodik. Az új uszoda természetesen tehermentesíti a pécsi strandokat, nyáron a főiskola kollégiumában üdülő turistákat szolgálja. Méreteit tekintve versenyek rendezésére is alkalmas lesz a 33 1/3x22x2 méteres, feszített víztükrű úszómedence. A kivitelezéshez a honvédség segítségét kérte és kapta meg a Honvédelmi Minisztériumtól. Szentesről érkezett meg a földmunkák elvégzésére, mintegy 10 000 köbméter föld megmozgatására a két exkavátor és a bulldózer, és várják még egy exkavátor érkezését. Ami a többi munkát illeti, a honvédség 35 katona közreműködését biztosította a pécsi Petőfi Sándor laktanyából.
Egyetemi uszoda a Kürt utcában
Ez a strand már 1957-ben elkészült, erről egy rövid hír is megjelent a helyi újságban.
„Megnyílt a város legmelegebb vizű uszodája: Pécsi Uránércbánya Vállalat KISZ-szervezete Ifjúsági Uszodája. Szigeti út 30. Dózsa Legényszál-lás udvarán. Büfé-Zene. Nyitva: hétköznap: 12—20 óráig, vasárnap: 9—30 óráig. Úszásoktatás felnőtteknek, gyerekeknek. Belépődíj felnőtteknek: 2 Ft, gyerekeknek 1 Ft.”
„Az Urán SC úszószakosztálya Szigeti út és Kürt utca sarkán lévő ifjúsági uszodáját és strandot megnyitotta az úszást kedvelő közönség és az úszók részére. A medence vize 20—22 fokos. Az uszoda reggel 9-től este 19-ig áll az úszni, illetve strandolni akarók rendelkezésére.”
A strand nem élte meg a rendszerváltást, 1988-ban elhanyagolt állapota miatt megszüntette az egyetem.
Ami nem valósult meg – Bálicsi strand
Ebben az időben a műszaki főiskola tanárai a Pollacktól nem messze egy másik, két medencés strandot is megálmodtak a Bálicsi út és a Barackvirág utca közötti területen. Valamikor a nyolcvanas évek elejére készültek el a Jurisics és a Bálicsi út közötti területen azok a teraszos sorházak, ahol többségében a műszaki főiskola dolgozói és tanárai, oktatói kaptak lakásokat. A tervekben szerepelt sorházak alatt egy két medencés strand megépítése, azonban ez nem valósult meg, helyette garázssor épült.
Az Ó-fürdő – a bálicsi völgyben
Sokkel régebben létezett egy ma már korszerűtlennek tűnő fürdőkomplexum, ami egyben remek kirándulóhely volt a békeidőben.
„Ott állott jegenyefák övezte tágas téren, amelyen a bálicsi patak kígyózott keresztül. Ideálisan szép gyermek játszó hely, melyen a sűrű bokrok önként kínálkoztak búvócska helyül. A bejárattal szemben a háttérben volt a Banthler Ödön dr. pécsi orvos által 1854. évben létesített fürdő oszlop csarnoka, ahol kádfürdők állottak e helyet kiváló szeretettel látogató pécsi közönség rendelkezésére. A fürdő sajnos csak 1872 évig állott fenn, mint fürdő, mert akkor vette meg azt a területet Förster Béla, Batthyány-Strattmann herceg beültette a hegy oldalát a legnemesebb fajú szőlőkkel, de megszűntette a hely nyilvános jellegét, megszüntette a fürdőt, s ezzel mi apró és nagy gyerekek elvesztettük legszebb kiránduló helyünket.” Reéh György: Pécs régi kirándulóhelyei. Dunántúl, 1923. december 25.
Forrás: RégiPécs, Dunántúl, Dunántúli Napló, MANDAB
