Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Városunkban már csak két strand maradt, ahol csobbanhatunk és lehűthetjük magunkat a hőségben. Ez a Pollack és a Hullám.

Balokány, Nagy Lajos, Pollack, egyetemi strand és a Hullám – ezek a strandok vagy uszodák működtek a nyolcvanas évek végén Pécsen, amikor bőven volt miből választani. A legrégebbi strand a Balokányfürdő volt, ami 135 évig működött.

Balokányfürdő

1858 nyarán nyílt meg a Balokányban a város első uszodája. Engel Adolf fakereskedő 1856/57-ben nagy nehézségeket, főképp a nehézkes közlekedési viszonyokat leküzdve, posványos területen hozta létre a fürdőt.

A Pécsi Naplóban 1899-ben így méltatták a standot: “…Ott künn várja hűs habokkal az izzadó embert, ott a Balokánytavacska mellett…Büszkén mondom, a benszülött büszkeségével, hogy nincs az országnak ilyen szépen rendezett, okosan megcsinált szabad úszóhelyisége… Hogy a Balokányi-fürdő vize mindig jó, arról nem kell külön említést tennem, mert ez a szabad fürdő erről azelőtt is híres volt.”

A fürdő 1885-re már erősen lepusztult, így 1886-ban elkészült egy új medence, amely 47 évig működött.

“Kérem, nem semmi dolog, ha a vér forr és lobog, mint az izzó láva, mert hát mostanában gutaütés napirenden jár. Hja, ilyen a nyár. És a Balokány tele néppel, elegánssal, fejsel, széppel. Csengő kacaj, víg nevetés szállong szerte széjjel langyos széllel. A habok — Istenembe boldogok. Csókolgatják, ölelgetik a sok lubickoló lányt, anélkül, hogy megkérdeznék szabad e? — valahányt. „Istenem, ha fürdő lennék — Dáriussal nem cserélnék — így sóhajt egy kis legény — biztos szerelmes szegény — karjaimba venném soha le sem tenném, altatgatnám, elringatnám Malvinkát az édeset, csókot lopnék ajakára, hullámos selyem hajára mézeset.” – részlet a Pécsi Figyelő tárcájából, 1901. július)

1933-ban felépül a már általunk is ismert fürdő a tribünnel, új szolgáltatásokkal, büfékkel. A Dél-Dunátúl legszebb fürdőjét Babits Mihály hosszú versben méltatta.

Babits Mihály

EMLÉKSOROK EGY RÉGI PÉCSI USZODÁRA

(részlet)

Áll-e a nagy uszoda, közepén a parknak,
melyet nyáron oly poros akácok takartak,
mely tavasszal poshadón, pocsolyával telten
kushadt túl kórházon és túl temető kerten?

A szocializmusban a strand állapota és a közönsége is szép lassan romlott, így 1993 szeptemberében végleg bezárt. Akkor még sokan reménykedtek a felújításban, az azonban azóta is várat magára.

Nagy Lajos Gimnázium – az egyetlen ugrótorony a városban

Sokak szerint ez az uszoda volt a legjobb a városban. 1948-ban a ciszterci rend építette fennállása 850 éves és sz 1848-as események centenáriumának emlékére. Azóta sem épült olyan strand a városban, ahol műugró-torony volt: 4,5 méter magasból lehetett csobbanni a 3 méter mély vízbe. Az egy medencével rendelkező strand a pécsiek kedvelt helye volt egészen a 2002-es bezárásig, amikor helyén megépült a gimnázium sportcsarnoka. Ideális belvárosi hely volt, sokan itt kezdték a hétvégét, haza sem kellet menni az esti program előtt.

A Nagy Lajos strand fénykorában

Hullámfürdő

Hullámfürdő

A mai Hullámfürdő területén az 1800-as évek végén épült föl az első, az akkori utcanévről Ráth utcai fürdőnek nevezett létesítmény. A strandfürdő területén már az 1864-es várostérkép szerint is uszoda állt, amit Madarász András vasgyáros létesített. A területen fakadtak az ún. Madarász-források, azok mocsaras környezetében volt a Vasfürdő (Eisenbad). 1926 áprilisában készült el dr. Maléter László ügyvéd beruházása, a modern nyári fürdő.

Miután Maléter László ügyvéd megvásárolta a Madarász uszodát, hitelből ötvenméteresre korszerűsítette a medencét, a területet pedig drávai homokkal szórták be. A tömegöltöző helyett ekkor vezették be a deszka oldalfalakkal ellátott öltözőket, összesen 45 kabint alakítottak ki. 1928-ban egy érzékletes életkép számol be arról, milyen is volt a strandélet a fürdőben:

“A divatos dresszek sorozata igazolja azt a feltevést, hogy a Maléter-fürdő hölgyközönsége Pécsett is tartja azt a divatot, amelyet Deauville számára kreálnak a párisi szalonokban. Csupa ízléses, holmi látható itt, egész sora a szép keppeknek és valóságos fürdősapka szenzációk” – Pécsi Napló 1928.

1935-ben alakult át a Maléter-fürdő Hullámfürdővé, amikor az ország 3. hullámgépezetét itt helyezték üzembe, innen származik a Hullámfürdő elnevezés is.

A hullámfürdő a Ráth-utcai strandon épült fel óriási költséggel s ugyanakkor új köntösbe öltöztették az egész strandot, amelyet most pompás gyeppázsit környékez. Mindenütt virág óriási Zsolnay-majolika vázakban dísznövények pompáznak, ragyogó tisztaság, két új artézi kút, amely egymaga hetenkint friss, tiszta vízzel látja el a Hullámfürdőt, ez a kép fogadja a restaurált strandon szemlélődő nézőt.

Pollack strand

1985-ben nyílt meg a város legújabb strandja, az építkezéshez még a honvédséget is bevetették.

„Két exkavátor és egy bulldózer bevetésével megkezdődött a Pollack Mihály Műszaki Főiskola uszodájának építése. Olyan beruházás indult meg ezzel, amelyből nemcsak a főiskola 1300 hallgatója részesül majd, hanem Pécs városa is gazdagodik. Az új uszoda természetesen tehermentesíti a pécsi strandokat, nyáron a főiskola kollégiumában üdülő turistákat szolgálja. Méreteit tekintve versenyek rendezésére is alkalmas lesz a 33 1/3x22x2 méteres, feszített víztükrű úszómedence. A kivitelezéshez a honvédség segítségét kérte és kapta meg a Honvédelmi Minisztériumtól. Szentesről érkezett meg a földmunkák elvégzésére, mintegy 10 000 köbméter föld megmozgatására a két exkavátor és a bulldózer, és várják még egy exkavátor érkezését. Ami a többi munkát illeti, a honvédség 35 katona közreműködését biztosította a pécsi Petőfi Sándor laktanyából.

Egyetemi uszoda a Kürt utcában

Ez a strand már 1957-ben elkészült, erről egy rövid hír is megjelent a helyi újságban.

„Megnyílt a város legmelegebb vizű uszodája: Pécsi Uránércbánya Vállalat KISZ-szervezete Ifjúsági Uszodája. Szigeti út 30. Dózsa Legényszál-lás udvarán. Büfé-Zene. Nyitva: hétköznap: 12—20 óráig, vasárnap: 9—30 óráig. Úszásoktatás felnőtteknek, gyerekeknek. Belépődíj felnőtteknek: 2 Ft, gyerekeknek 1 Ft.”

A medencében vidáman fürdőző gyermekek, a medence partján napozók. Hátrább a lábteniszezőket csitítja Tóth Laci bácsi, az úszómester. Hamisíthatatlan uszodai hangulat.

„Az Urán SC úszószakosztálya Szigeti út és Kürt utca sarkán lévő ifjúsági uszodáját és strandot megnyitotta az úszást kedvelő közönség és az úszók részére. A medence vize 20—22 fokos. Az uszoda reggel 9-től este 19-ig áll az úszni, illetve strandolni akarók rendelkezésére.”

Légifelvétel 1975-ből

A strand nem élte meg a rendszerváltást, 1988-ban elhanyagolt állapota miatt megszüntette az egyetem.

Ami nem valósult meg – Bálicsi strand

Ebben az időben a műszaki főiskola tanárai a Pollacktól nem messze egy másik, két medencés strandot is megálmodtak a Bálicsi út és a Barackvirág utca közötti területen. Valamikor a nyolcvanas évek elejére készültek el a Jurisics és a Bálicsi út közötti területen azok a teraszos sorházak, ahol többségében a műszaki főiskola dolgozói és tanárai, oktatói kaptak lakásokat. A tervekben szerepelt sorházak alatt egy két medencés strand megépítése, azonban ez nem valósult meg, helyette garázssor épült.

Ide tervezték a medencéket

Az Ó-fürdő – a bálicsi völgyben

Sokkel régebben létezett egy ma már korszerűtlennek tűnő fürdőkomplexum, ami egyben remek kirándulóhely volt a békeidőben.

„Ott állott jegenyefák övezte tágas téren, amelyen a bálicsi patak kígyózott keresztül. Ideálisan szép gyermek játszó hely, melyen a sűrű bokrok önként kínálkoztak búvócska helyül. A bejárattal szemben a háttérben volt a Banthler Ödön dr. pécsi orvos által 1854. évben létesített fürdő oszlop csarnoka, ahol kádfürdők állottak e helyet kiváló szeretettel látogató pécsi közönség rendelkezésére. A fürdő sajnos csak 1872 évig állott fenn, mint fürdő, mert akkor vette meg azt a területet Förster Béla, Batthyány-Strattmann herceg beültette a hegy oldalát a legnemesebb fajú szőlőkkel, de megszűntette a hely nyilvános jellegét, megszüntette a fürdőt, s ezzel mi apró és nagy gyerekek elvesztettük legszebb kiránduló helyünket.” Reéh György: Pécs régi kirándulóhelyei. Dunántúl, 1923. december 25.

Forrás: RégiPécs, Dunántúl, Dunántúli Napló, MANDAB