Magyarországon jelenleg 16 különböző téliszúnyog-fajt ismernek a szakértők. Ezek a rovarok nem szívnak vért, és nem is esznek – magyarázta Soltész Zoltán, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a 24.hu cikkében.
A lárvák a talajba lerakott tojásokból bújnak ki a vegetációs időszakban, ezt követően korhadékkal, ürülékkel, gombákkal táplálkoznak. Évente csak egy generáció fejlődik ki. Ősszel bebábozódnak, majd – fajtól függően – az enyhébb tél eleji vagy tél végi hetekben jelennek meg a felnőtt rovarok, az imágók.
Életük a felnőttkor elérésétől kezdve csupán néhány hétig tart, ez idő alatt a lárvaként felhalmozott tartalékaikból élnek. Egyetlen céljuk a párosodás és a tojásrakás. A nászt követően elpusztulnak, és miután tojásaikat megérlelték és lerakták, a nőstények élete is véget ér.
Hogy ezek a rovarok hogyan állnak ellen a téli fagyos időjárásnak, a szakértő azzal magyarázta, hogy ez egyfajta fagyállónak köszönhető. A hószúnyogok vére, pontosabban ennek szerepét betöltő hemolimfája cukrokat és speciális fehérjéket tartalmaz. Ezek hideg hatására a sejtekben keletkező apró jégkristályokhoz kapcsolódva megakadályozzák a növekedésüket, így nem tudnak akkorára nőni, hogy károsítsák a sejteket, ezért az állat nem pusztul el – mondta Soltész Zoltán.
A téli szúnyogok 5 és mínusz 6 fok között aktívak, úgy pihennek a hó felszínén, mint más szúnyogok nyáron a levelek fonákján. Komoly fagyokat azért ők sem bírnak ki, a párosodással kivárják a picit enyhébb napokat
– közölte a tudós.
A téli szúnyogok kicsi és vézna rovarok. Testük mindössze 2–3 centiméter hosszú, de nagyon vékony, „tápértékük” meglehetősen alacsony, így nem jelentenek rájuk veszélyt a ragadozó madarak.
(Fotó: Ujvárosi Beáta/Ökológiai Kutatóközpont)
