Ulrik

Pécs Aktuál fiók

Jelentkezzen be Pécs Aktuál fiókjába, vagy hozzon lére felhasználói fiókot oldalunkon.

Regisztráció

Pécs Aktuál hírlevél

Iratkozzon fel a Pécs Aktuál hirlevelére. Összegyűjtjük Önnek a legaktuálisabb történéseket, a legérdekesebb közéleti cikkeket és elküldjük e-mail címére.

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Megmenteni akarjuk, de halálra ítéljük a vadállatokat!

//

A napokban osztotta meg Alberta bagoly történetét a Pécsi Állatkert a közösségi médiában. A történetből kiderül, hogy sok esetben mikor összeszedik a fiókákat vagy egyéb állatokat, akkor a mentés helyett, egy életre való fogságra ítélik őket a jóakaró természetjárók. Ebben az ügyben kerestük fel Andricz Bertoldot, a Pécsi Állatkert szakmai igazgatóhelyettesét.

Hirdetés

Nem ritka, hogy az erdőben túrázók vagy a turisták sérültnek, vagy magára hagyatott kölyöknek tűnő állatot találnak, amit szimpla laikus jóindulattól vezérelve az állatkertbe visznek vagy egy hivatalos szerv segítségével “megmentenek”.

Viszont ennél sokkal árnyaltabb a kép, ugyanis sokszor előfordul, hogy úgy mentenek vadállatokat az emberek, hogy arra nincs is szüksége az állatnak.

A folyamatos cikkeknek köszönhetően egyre kevesebb állatot visznek be az állatkertbe, de mindezek ellenére még mindig előfordulnak ilyen esetek. A legtöbbször kígyókat, ragadozó madarakat, baglyokat, denevéreket, sünöket vagy kisebb ragadozó féléket visznek be, mint például a nyest.

A szarvasokat már nem igen fogadja az állatkert, ugyanis átmenetileg sem tudják már tárolni őket, nem beszélve arról, hogy nem is tesz jót az állatnak. Andricz Bertold elmondása szerint a kint befogott vadállat, ami nem volt még bezárt körülmények között, az nem fogja tudni túlélni.

Ugyanis annyira megijed és stresszes lesz a vad a bezártságtól, hogy maga a stressz fog végezni vele.

Vannak ilyen esetek, mikor a hivatalos szervek, a rendőrség vagy a katasztrófavédelem vagy a pécsi önkormányzat felkérésére kimennek segíteni, de ennek az ügymenetnek is megvan a sajátos procedúrája. Először is az állatot altatólövedékkel elkábítják, majd általában egy eldugott erdei övezetbe átszállítva, ébresztés után visszahelyezik az állatot a természetes környezetébe. Ha az állat ellátásra szorulna, akkor azt az altatás ideje alatt megteszik, általában a férgek és paraziták ellen kapnak gyógyszert vagy egy nagyobb antibiotikum koktélt, ez utóbbit csupán indokolt esetben.

Általánosságba véve éjszaka szokták az állatot visszahelyezni a környezetébe, minden egyes esetet fotó és videó formájában dokumentálják, ahogyan azt az előírás megszabja ilyenkor.

Arra, hogy miért nem jó dolog bevinni a magára hagyatottnak tűnő vadállatot így felelt:

A vadállatoknak a természetben a helye! Sokszor jó szándékból hozzák be őket, őzeket, rókakölyköket, de feleslegesen. A kis őzeket az anyjuk gyakran, akár napokra is magára hagyja. Ez teljesen természetes. Nem szabad ilyenkor összeszedni őket és elszakítani az anyjuktól!

Amint elkerül a kis őzike az anyjától, onnantól kezdve csak mesterséges úton lehet etetni és ilyenkor van, hogy akár örök fogságra is ítélhetik az állatot. Az állat egyrészt megszokja az emberek közelségét, ami a későbbiekre nézve nagyon is veszélyes lehet. Ugyanis, ha a szabadba engedik a fogságban nevelkedett állatokat, azok akár meg is támadhatják az arra járókat. Andricz szerint sajnálatosan volt már rá példa, hogy egy kifejlett bak gombászokra támadt rá és végzett velük. Másrészt pedig az emberek nem tudják helyettesíteni az állat szüleit, így nem tanulják meg sok esetben azokat a jártasságokat és szociális készségeket, amikkel könnyedén boldogulni tudnának a természetben.

Kivételt képez nyilván, ha beteg, sérült állatot találunk. Ez esetben kérjük szakember segítségét!

Mi a helyzet a madarakkal?

Úgynevezett „továbbtartást” nem tehet már meg az állatkert, ha nincs az adott madárnak nagyobb baja, sérülése vagy egyéb látszólagos betegsége, akkor mihamarabb egy rövid kezelést követően vissza kell engedni őt a természetbe. Csak akkor tartható meg egy vadállad „fogságban”, ha az komoly természetvédelmi célt szolgál. Alapvetően minden alkalommal védett állat esetében a procedúra úgy kezdődik, hogy telefonon értesítik a nemzeti parkot vagy a helyi természetőrnek, akik minél hamarabb elviszik az állatot.

Akkor mégis mit tegyünk, ha vaddal vagy más állattal találkozunk az erdőben?

Ha szemlátomást nincs bajban az állat, nem tűnik sérültnek és semmi sem indokolja a segítségnyújtást, akkor kerüljük el inkább az állatot. Baglyok esetében, ha a földön van az állat, akkor a közeli fa valamelyikének ágára visszatehetjük az állatot, a szülők így is megtalálják majd és gondját viselik.

Az állatok simogatását és fogdosását is kerüljük el, nem szabad elfelejteni, hogy különböző betegségeket és férgeket, parazitákat is hordozhatnak ezek az állatok.

A rókák ugyan egyre jobban urbanizálódnak és megszokják az ember közelségét, de kerülni kell őket, ugyanis ők hordozzák az Echinococcus Multilocularis nevezetű laposférget, ami rendkívül veszélyes. Ha pedig mindezek ellenére még is úgy dönt az ember, hogy az állat segítségre szorul, akkor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát kell ilyenkor felhívni vagy a helyi vadásztársaságot. Ők mindenképpen el fogják tudni igazítani az embert, ha bajbajutott vagy annak tűnő állaton szeretne segíteni az ember.

Hirdetés

Előző sztori

Ott születnek az álmok, „ahol a folyók összekötnek”

Következő sztori

A pécsi Gandhiban még a hátrányos helyzetű diákok is tudtak haladni a digitális oktatásban

Legutóbbiak innen: Közélet