Az aligátort "héliumos hangon" beszéltető kutatócsoport és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén az IgNobel-díjak egyikét, ami amolyan anti-Nobel-díj - írta a BBC hírportálja pénteken.
Stephen Reber és kollégái az ismert partitrükköt, amikor héliumot belélegezve vicces hangon kezd beszélni az ember, azért végezték el aligátorokkal, hogy megtudják, miként kommunikál a hüllő.
A kutatást komoly tudományos kritériumok alapján végezték, a díjat a téma komikus módszerével érdemelték ki.
Az idei tíz „elismerést” az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében adták át.
Ha azonban a komikusan hangzó témákban kicsit mélyebbre ás az ember, azt látja, hogy
a kutatásokat valójában létező problémák megoldására végezték, és komoly szakemberek által ellenőrzött tudományos lapokban publikálták őket.
Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni – ahogy az emlősök és a madarak kiáltásai is alkalmasak erre.
„Ha nagyobb testű az állat, mélyebb a hangja, mert tágasabb a tér, amelyben a hangképző szervek vibrálnak. Nem tudtuk, hogy a hüllőknél is létezik-e ez a jelenség, a békáknál, kétéltűeknél például nincs ilyen”
– magyarázta Stephen Reber a BBC-nek.
Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, de a világjárvány miatt a 30. díjátadót online szervezték.
Reberék az akusztikai IgNobelt vehették át, a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule.
A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormányai érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna.
A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között.
Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok IgNobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések.
