Dr. Kemenesi Gábor, a pécsi virológiai kutatócsoport munkatársa közösségi oldalán vázolja fel, hogy miként vizsgálhatóak a járvány társadalmi hatásai. Mint mondja, a történelem ismétli önmagát, ezért az emberiségnek már van fogalma róla, hogy milyen folyamatok mennek végbe társadalmunkban.
Mint írja, már a középkori járványoktól kezdődően, három nagy fázist lehetett minden dokumentált világjárványnál megfigyelni.
1. Tagadás
Nem hisszük, kételkedünk és kapaszkodunk minden véleménybe, ami ezt erősíti. Ez a baj közvetlen megjelenéséig tart (megbetegedések vagy halálesetek megszaporodása)
Kemenesi itt megjegyzi, hogy szerinte a jelen járvány kapcsán még a napokban is szembetűnő a helyzet komolyságának egyfajta tagadása. Az önjelölt „szakértők” megjelenése és masszív követőtáborok gyülekezése.
2. Magyarázat
– Az emberek elkezdenek magyarázatokat adni és/vagy követelni. Ekkor bizonyos társadalmi csoportok, országok vagy közösségek célkeresztbe kerülnek – írja a virológus.
Szerinte talán jelenleg hazánkban az első és második fázis összemosódása figyelhető meg. Egyre több és bonyolultabb összeesküvés elmélettel kell megküzdeni, ezek önjelölt terjesztőivel harcba szállni és egyúttal megfelelő tájékoztatást is adni kutatóként. „Mindenki vésse a fejébe: a vírus még köztünk van, a veszély nem múlt el, csupán időt nyertünk más országokhoz képest, hogy felkészüljünk a következő hónapok folyamatos harcára a vírussal.” – hangsúlyozza.
3. A kettes pontból adódó társadalmi reakciók
Kemenesi Gábor vélekedése szerint ez a pont a történelem folyamán számtalan alakban jelentkezett és legtöbbször nagyobb és hosszabbtávú károkat okozott, mint maga a járvány.
– Modern világunk egyre sűrűsödő járványai talán jó lehetőséget adnak majd a világ társadalmainak arra, hogy kilépjünk az eddig megfigyelt forgatókönyvből és tanulva a történelemből megtanuljunk emberibb emberekké válni – zárja a gondolatsort a szakember.
