Címlap Közélet Tíz dolog, am...

Tíz dolog, amit Péterffyék ugyanúgy csinálnak, mint Páva Zsolték

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Várhatóan az eredmény is hasonló lesz majd?

Négy hónapja van új városvezetése Pécsnek. Az eddigiek alapján magabiztosan levonható az a tény, hogy számos esetben Péterffyék pontosan ugyanazt és ugyanúgy csinálják, mint Páva Zsolték. A sorozat első részében az új városvezetés nyilvánossághoz való hozzáállását állítjuk párhuzamba az előző, fideszes városvezetéssel.

1. Nem lehet szabadon kérdezni

Ahogy Páva Zsolték idején, különösen a második ciklusban, úgy most Péterffy Attilaék első pár hónapja után is levonható az, hogy nem lehet a városvezetéstől szabadon kérdezni; megválogatják az újságírói kérdéseket és csak azokra reagálnak, amelyről úgy hiszik, hogy számukra pozitívak lehetnek.

2. Nem tart PécsINFO-t, ahol akár előre tervezett körülmények között, de szabadon érdeklődhetnek az újságírók

Megbízható forrásból tudjuk, hogy Páva Zsolték egy darabig komolyan gondolkodtak azon, hogy a heti KormányINFO-hoz hasonlóan Pécsett is rendszeresen tartsanak nyílt, élőben közvetített sajtótájékoztatót, ahol az újságírók szabadon kérdezhetnek bármilyen témában. Ezt azonban viszonylag gyorsan elvetették, mert vélhetően úgy érezték: jobb előre tudni, ki mit akar kérdezni, mint hogy váratlanul kelljen válaszolni. Mert egy politikustól miért lenne elvárható, hogy válaszolni tudjon bármilyen kérdésre, amelyben egyéként hivatalosan kompetensnek tekinthető.

Péterffyék pontosan ugyanezt teszik, és egyelőre nincs látható esély arra, hogy ez megváltozna. Sőt!

3. Csak a baráti médiájával áll szóba

Míg például a Pécs Aktuált, amely a hírközlési hatóság által bejegyzett, hivatalos médium még a sajtólistára sem bírta felvenni a városvezetés (vagyis azt az egy darab email címet sem sikerült bemásolni a listába) három hét alatt; kérdéseinkre sem válaszolnak, addig a baráti médiumoknak örömmel nyilatkozik a városvezetés, sőt példátlan gyorsasággal tesz eleget a „közérdekű adatigényléseknek” is a baloldali médiumok esetében. (Már, ha elhisszük, hogy azok valóban közérdekű adatigénylések voltak.) Ez utóbbi módszert mi is kénytelenek leszünk tesztelni hamarosan, másként ugyanis nem kapunk válaszokat a kérdésekre – hivatalosan.

4. Cégvezetők nem reagálhatnak a sajtó megkeresésére

Az új városvezetés által kinevezett cégvezetők néma kacsák, a sajtó kérdéseire nem reagálnak, vagy nem reagálhatnak. Legutóbb éppen Rózsa Zoltán, a Zsök Nkft. vezetője jelezte nekünk a POSZT-balhé kapcsán, hogy nem nyilatkozhat, keressük a városházát, ha válaszokat akarunk.

Vagyis szakmai válaszok helyett „politikai” válaszokra kell készülnie a sajtónak (és az embereknek is), pontosan úgy, ahogy ezt Páváék is üzemeltették korábban; de ott azért a cégvezetők, szakemberek megszólalhattak.

5. Komoly propagandamédiát tart el és üzemeltet (mindjárt hármat) a városvezetés

Az egykor független Szabad Pécsből harcias Péterffy Attilát folyamatosan védelmébe vevő propi oldal lett; nem is annyira hírek vannak már rajta, sokkal inkább „védőbeszédek”: ahol még a közleményeket is megmagyarázzák az olvasóknak, nehogy véletlenül „félreértsék” szöveget.

Az önkormányzati propagandamédia, továbbra is propagandamédia, ebben sincs változás. Csak egy érdekesség. Ennek a „főszerkesztését” elvállalta havi félmilliós fizetésért az a pécsi kolléga, aki ezt megelőzően évekig írt rovatot az önkormányzati propagandamédiáról és idézgetett a lapból. Majd maga ült be ennek főszerkesztői székébe, hitelesen.

6. Kerüli a vitás helyzeteket a városvezetés, illetve azokat, ahol érvelni kell(ene)

Mivel csak szabályozott és kiszámított körülmények között merészkedik újságírók elé a polgármester és helyettesei is, spontánul soha; ez erősíti azt a gyanút, hogy kerülik a szabad kérdéseket, vitás helyzeteket és azokat a szituációkat, amikor nem csak kinyilatkoztatni kell tévedhetetlen magabiztossággal, hanem esetleg érvelni is.

7. A balos sajtóból választott a kabinetbe sajtófőnököt (aki nem kommunikál)

Ebben annyira meglepő fordulat ugyan nincs, mert nyilván mindenki azzal szeret dolgozni, akiben megbízik, és aki jól szolgálta korábban, de azért érdekes, hogy attól a PécsiSTOP-tól érkezett a kabinetbe a „sajtófőnök” (hivatalosan és szerényen csak „sajtókapcsolati tanácsadó”) , amely Puch László legendás MSZP-s pártpénztárnok „szárnyai” alól nőtt ki mások mellett.

Páva Zsoltnál pedig az önkormányzati propi médiából ült át akkoriban az akkori sajtófőnök, akit szerényen csak referensnek neveztek. (Azóta az MTI tudósítói körét erősíti.)

8. Szeret a városvezetés Facebookon “nyilatkozni”, ott biztosan nem kérdez vissza senki

Ebben Páva Zsolt is verhetetlen volt, de Péterffy Attilának is elég jól megy, csak kicsit száraz.

Bognár Szilvia alpolgármester kifejezetten üdítő egyébként, nem csak azért, mert nő, hanem mert nála érezni a jó szándékú „civilséget”, amit remélhetően nem fog elveszíteni. Ezért is nagy kár, hogy ő magának is meg kell küzdenie házon belül azért, ha a sajtóval szóba akar állni (legalábbis, ha pontosak az információink.)

9. Nem félnek kimozdulni Pécsről és a Városházáról a városvezetők, amit Páva Zsolthoz hasonlóan kommunikálnak is

Ha valaki vet egy pillantást például a polgármester közösségi oldalára, akkor láthatja, hogy Péterffy Attilát nem zavarják a kilométerek. Ha kell, akkor készülő buszokat ellenőriz, netán elromlott kazánokat, máskor ellenzéki polgármesterekkel megbeszél, vagy csak sétál a városban, mint egy ember.

Ruzsa Csaba már bátrabban szeli a kilométereket, ő akár Brüsszelig is elmegy „Pécs érdekében” és Bognár Szilvia is.

10. Nem szeretik a „váratlan” témákat, csak azokat, amelyeket ők találnak ki

Legyünk méltányosak, ezeket egyik politikus sem szereti. Ettől függetlenül azonban érdemes komolyan venni azokat az ügyeket is, amelyek „kívülről” érkeznek, és nem a kabinet-értekezleteken születnek meg kommunikációs ötletként. Ilyenek például a POSZT-körüli rossz hírek; a ránézésre indokolatlannak tűnő, sok milliós kifizetés meghívásos pályázat alapján; és még sorolhatnánk.